Erdély és Dél-Tirol száz év után: a történelem démonai kopogtatnak

Székelyföld területi autonómiájáért tartott tüntetés Marosvásárhelyen, a székely szabadság napján, 2019. március 10-én. MTI/Boda L. Gergely

Egy évszázaddal az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után sem a dél-tiroli osztrákoknak, sem az erdélyi- avagy kárpátaljai magyaroknak nincsen ünneplő kedve. Annak ellenére sem, hogy Észak-Olaszország esetében az ott élő osztrákok már több évtizede élvezik az autonómiát.

Vessünk egy felületes pillantást erre a kérdéskörre, hiszen a történelem démonai újra itt ólálkodnak a térségünkben. Elég csak Szergej Melnicsuk ukrán parlamenti képviselő keddi kijelentésére utalni, aki szerint az ukrán haderő lerohanná Magyarországot, ha Kárpátalja népszavazásra bocsátaná a hovatartozás kérdését.

Dél-Tirol évszázada

Sabine Gruber, egy Dél-Tirolból származó, de Bécsben élő újságíró egy érzékletes írásban emlékezett meg a térség elmúlt száz évéről. A Párizs-környéki békében Tommaso Tittoni akkori olasz külügyminiszter ígéretet tett a németajkú kisebbség jogainak tiszteletben tartására.  De hamarosan fasiszták vették át a hatalmat Dél-Tirolban és megkezdték az erőszakos olaszosítást: olcsó szociális lakásokkal csábították a térségbe az olasz munkásokat a frissen létrehozott üzemekbe és a hivatalokban is csak az olasz nyelvet engedélyezték.

Az 1946-os Párizsi Békeszerződés a dél-tiroliaknak autonómiát ígért, de ez csak részben lett végrehajtva, azért Bruno Kreisky osztrák kancellár 1960-ban a térség kérdését az ENSZ közgyűlés elé vitte. Robbantásos merényletekre is szükség volt, hogy Róma jobb belátásra térjen és konkrét lépéseket tegyen a kisebbség helyzetének javítására. A nyomás alatt az olasz parlament végül 1971-ben megszavazta a valódi kisebbségi területi autonómiát megteremtő Autonómia Statútumot.

Sabine Gruber szerint jelenleg a virágzó gazdaságú Dél-Tirolban található a világ egyik legjobban működő autonómiája, amely példaértékű egész Európa számára. A szerző ugyanakkor óv a bécsi kormánypártok tavalyi javaslatától, amely osztrák állampolgárságot ígért a dél-tiroli osztrákoknak – ezt politikai robbanóanyagnak tartja.

Cikkét komoly figyelmeztetéssel zárja: a jelenlegi olasz kormány szerinte az EU elhagyásán dolgozik, miközben a Matteo Salvini szélsőségesei már betették lábukat a dél-tiroli kormányzatba. Márpedig Gruber szerint az EU nélkül fatális folyamatok indulhatnak el, aláaknázva az autonómiát és belobbantva a térséget.

Székelyföld autonómiája

A székely autonómiát - ahogy minden más nemzetiség autonómiáját is - maga a román alkotmány tagadja meg. Az alkotmány ugyanis egységes nemzetállamnak nevezi Romániát, mely a román nemzet állama, egyedüli hivatalos nyelve pedig a román. A másik fő akadályozó tényező a román kormányzat félelme attól, hogy a székely autonómia végül szeparatizmussá alakulna át, így a székelység ki kívánna szakadni Romániából.

A magyar parlament ebben a kérdésben óriási esélyt szalasztott el 2005-ben, amikor feltétel nélkül szavazta meg - Németh Zsolttal és Orbán Viktorral egyetemben - Románia EU-csatlakozását. Az autonómia kérdését Budapest ugyanis feltételként szabhatta volna (’conditionality’) Bukarest EU csatlakozásának jóváhagyásához.

Káncz Csaba

Pedig még azt sem lehet állítani, hogy a magyar országgyűlés információk híján lett volna: Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. De kérése falra hányt borsónak bizonyult.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, az EU is jóval gyengébb szervezet lett a Brexittel, az eurószkeptikus olasz kormánnyal, a lázadó kelet-európaiakkal. A Balkánon eközben a revansista Moszkva és az iszlamista Ankara súlya és befolyása erősödik folyamatosan, két hatalomé, amellyel a Nyugaton fokozatosan elszigetelődő budapesti kormányzat szoros politikai kapcsolatokat ápol.

Ne áltassuk magunkat, a globális folyamatokkal párhuzamosan térségünk geopolitikai hőmérséklete is emelkedik, és olyan démonok járkálnak a kertek alatt, amelyek a múlt században már kétszer lángba borították és romba döntötték Európát. Éppen ezért a valódi magyar nemzeti érdek az EU-nak nevezett európai békeprojekt megóvása, annak számos hiányossága ellenére is.