A karácsonyi bónusz, más néven a 14. havi bér kötelező lenne, és a havi bruttó – jelenleg 1277 euró – minimálbér felét tenné ki.
Bostjancic elmondta: a kormány eredetileg ingatlanadót akart kivetni, és az ebből származó bevételt a munkát terhelő adók csökkentésére akarta fordítani, de végül más eszközöket keresett a lakosság anyagi helyzetének javítására.
Fotó: Depositphotos
A miniszter emlékeztetett, hogy a karácsonyi bónusz sok európai országban bevett gyakorlat: Ausztriában és Olaszországban általános, Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pedig törvény alapján kötelező. A most tervezett juttatás – hasonlóan az évi szabadságpénzhez – adómentes lenne – tette hozzá.
„Egyszerűen fogalmazva azt szeretnénk, ha a munkavállalók erőfeszítései a pénztárcájukban is visszatükröződnének, nem kiváltságként néhányaknak, hanem jogként mindenkinek” – hangsúlyozta Bostjancic. Ugyanakkor hozzátette: a végső megoldás még változhat, hiszen a hosszú távú fenntarthatósághoz társadalmi párbeszédre van szükség.
A munkavállalók adóterheinek csökkentésére irányuló másik intézkedés megemelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatárát. A részmunkaidős vállalkozók esetében a felső határ 30 ezerről 50 ezer euróra, a főállásúaknál pedig 60 ezerről 120 ezer euróra nőne.
Az első 60 ezer euróig terjedő jövedelem 4 százalékos, a fennmaradó rész pedig 20 százalékos adókulccsal lenne megadóztatva, ami a maximálisan megengedett összeggel rendelkezők számára 12 százalékos effektív adókulcsot jelentene – magyarázta a tárcavezető.
„A plafont úgy állítjuk be, hogy megelőzzük a visszaéléseket, de ne büntessük azokat, akik tisztességesen dolgoznak, és csak kicsivel lépték túl a jelenlegi határt” – fogalmazott.
A kormány társadalmi vitát kezdeményez a javaslatról.
(MTI)