4p
Miközben a fél világ karácsonyozott, Japánban felakasztottak két halálraítéltet. A távol-keleti ország mellett csak az USA él ezzel a büntetéssel az úgynevezett fejlett demokráciákat tekintve. De mi áll a japán szigor hátterében? Miért tartanak ki továbbra is a halálbüntetés mellett, és miért bírálják a japán gyakorlatot nemzetközi szervezetek?
A japán igazságügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján. EPA/JIJI PRESS

Kivégeztek két halálraítéltet Japánban, jelentette be Takashi Yamashita igazságügyi miniszter ma reggel. Az ítéletet egy oszakai börtönben hajtották végre.

Betonba öntötték, majd elásták

A 60, illetve 67 éves férfit egy harminc évvel ezelőtti rablógyilkosság miatt ítélték halálra. A két férfi – az egyik jakuza, a másik egy vagyonkezelő cég alkalmazottja volt – 1988 januárjában elrabolta, majd megfojtotta a Cosmo Research nevű cég elnökét és egyik alkalmazottját, és 100 millió jent zsákmányolt. A holttesteket betonba öntötték, majd elásták a hegyekben.

„Ez egy különösen hátborzongató bűncselekmény, amely megrendítette a társadalmat”

– jelentette ki Takashi Yamashita. Hozzátette, hogy Japán a jövőben is fenntartja a halálbüntetést.

Tizenöt kivégzés volt idén

Az igazságügyi miniszter kedden írta alá a halálos ítéletet. Ez volt az első ilyen rendelete azóta, hogy októberben átvette a tárca irányítását.

Abe Shinzo miniszterelnök regnálásának kezdete, 2012 decembere óta 36 embert, idén pedig 15 embert végeztek ki Japánban – ilyen sok ítélet-végrehajtásra 2008 óta nem volt példa. Jelenleg 109 halálraítélt van az ottani börtönökben.

Júliusban az Aum Shinrikyo szekta vezetőjét és 12 további tagját végezték ki. A szekta 1995-ben 13 embert ölt meg a tokiói metróban elkövetett gáztámadás során.

Hárman nyomják meg a gombokat

Az ítéleteket akasztás útján hajtja végre három fegyintézeti dolgozó. Mindhárman egyszerre nyomják meg az elítélt lába alatti csapóajtót aktiváló gombokat, így egyikük sem tudja, hogy valójában ki hajtotta végre az ítéletet. Rajtuk kívül csak egy pap van jelen a kivégzéseknél, amiket csak a végrehajtás után közölnek a nyilvánossággal.

A halálraítéltek a japán legfelsőbb bíróságnál fellebbezhetnek. Volt olyan ügy, amely emiatt több mint húsz évig tartott.

Az ítéletet elvileg fél éven belül végre kell hajtani a jogerős ítélet után, de a gyakorlatban ez szintén évekig elhúzódhat. A végső időpontot az igazságügyi miniszter jelöli ki.

Csak reggel tudják meg

Nemzetközi emberi jogi szervezetek évek óta kritizálják a japán kormányt a végrehajtás és a fogvatartás körülményei miatt. Különösen kegyetlennek tartják például, hogy – az amerikai gyakorlattal ellentétben – az elítéltekkel nem közlik előre a kivégzésük időpontját, hanem gyakran évekig magáncellában tartják őket. Csak a végrehajtás napjának reggelén, rendszerint egy órával korábban tudják meg, hogy meg fognak halni.

A világ hét, gazdaságilag legfejlettebb országa közül egyébként csak Japánban, valamint az USA egyes államaiban van halálbüntetés. Európában csak Fehéroroszország alkalmazza a büntetésnek ezt a formáját. Az EU teljes mértékben elutasítja, és eleve csak olyan országokat vesz fel a tagjai közé, amelyek szintén ezt teszik.

A japánok támogatják

A távol-keleti országban viszont a lakosság túlnyomó többsége a halálbüntetés pártján áll: egy 2015-ös kormányzati felmérés szerint a japánok 80 százaléka támogatja.

„Úgy gondolom, hogy szükségszerű halálbüntetéssel sújtani azokat, akik különösen súlyos és kegyetlen bűnöket követtek el”

- mondta még júliusban Yoko Kamikawa, Japán akkori igazságügyi minisztere. Akkori adatok szerint a politikusasszony egymaga 16 kivégzést rendelt el – többet, mint bármelyik kollégája az elmúlt 25 évben.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Miért nem nyúl a kormány a rezsicsökkentéshez? Erről is beszélt Kármán András
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 08:54
Újabb részleteket árult el a pénzügyminiszter a jövő évi tervekről.
Makro / Külgazdaság Nőtt a munkanélküliség, kevesebb magyar dolgozik
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 08:32
Kiadták a legfrissebb adatokat.
Makro / Külgazdaság Fű alatt hozzányúl a kormány a tranzakciós illetékhez
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 07:27
Van, aki többet, van, aki kevesebbet fog fizetni, mint eddig.
Makro / Külgazdaság A SpaceX is megrántotta az amerikai tőzsdét
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 06:27
Így zárt a Wall Street.        
Makro / Külgazdaság Így számol a kormány: megjelent a 2026-os költségvetés módosítása
Privátbankár.hu | 2026. október 21. 19:57
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt – áll az indoklásban.
Makro / Külgazdaság Volt már a mostanihoz hasonló felmelegedés, de van egy óriási különbség
Privátbankár.hu | 2026. október 21. 18:13
A mintegy 125 ezer évvel ezelőtti felmelegedés évezredek alatt alakult ki, a mostani viszont nagyjából másfél évszázad alatt.
Makro / Külgazdaság Megjelent a körözés Matolcsy Ádám ellen
Privátbankár.hu | 2026. október 21. 17:29
Felkerült a rendőrség honlapjára a volt jegybankelnök fia.
Makro / Külgazdaság MNB-botrány: nemzetközi elfogatóparancsokat adtak ki
Privátbankár.hu | 2026. október 21. 16:45
Erről számolt be az ügyészség.
Makro / Külgazdaság Eldőlt: Matolcsy György letartóztatását indítványozták
Privátbankár.hu | 2026. október 21. 16:10
Ügyében pénteken várható a következő döntés.
Makro / Külgazdaság Alacsonyan csüngő gyümölcsöket szedhetnek le Magyar Péterék 2027-ben
Vámosi Ágoston | 2026. október 21. 15:48
A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 még viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva tisztességesnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést, de tudja, hogy ebbe a szakszervezetek nem egyeznének bele. Az intézet a GDP-növekedés, az infláció és a hiánycél tekintetében is optimistább a kormánynál. Ami a világgazdaságot illeti, a legmeghatározóbb bizonytalansági tényező jelenleg az olajár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG