4p

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

Miközben a fél világ karácsonyozott, Japánban felakasztottak két halálraítéltet. A távol-keleti ország mellett csak az USA él ezzel a büntetéssel az úgynevezett fejlett demokráciákat tekintve. De mi áll a japán szigor hátterében? Miért tartanak ki továbbra is a halálbüntetés mellett, és miért bírálják a japán gyakorlatot nemzetközi szervezetek?
A japán igazságügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján. EPA/JIJI PRESS

Kivégeztek két halálraítéltet Japánban, jelentette be Takashi Yamashita igazságügyi miniszter ma reggel. Az ítéletet egy oszakai börtönben hajtották végre.

Betonba öntötték, majd elásták

A 60, illetve 67 éves férfit egy harminc évvel ezelőtti rablógyilkosság miatt ítélték halálra. A két férfi – az egyik jakuza, a másik egy vagyonkezelő cég alkalmazottja volt – 1988 januárjában elrabolta, majd megfojtotta a Cosmo Research nevű cég elnökét és egyik alkalmazottját, és 100 millió jent zsákmányolt. A holttesteket betonba öntötték, majd elásták a hegyekben.

„Ez egy különösen hátborzongató bűncselekmény, amely megrendítette a társadalmat”

– jelentette ki Takashi Yamashita. Hozzátette, hogy Japán a jövőben is fenntartja a halálbüntetést.

Tizenöt kivégzés volt idén

Az igazságügyi miniszter kedden írta alá a halálos ítéletet. Ez volt az első ilyen rendelete azóta, hogy októberben átvette a tárca irányítását.

Abe Shinzo miniszterelnök regnálásának kezdete, 2012 decembere óta 36 embert, idén pedig 15 embert végeztek ki Japánban – ilyen sok ítélet-végrehajtásra 2008 óta nem volt példa. Jelenleg 109 halálraítélt van az ottani börtönökben.

Júliusban az Aum Shinrikyo szekta vezetőjét és 12 további tagját végezték ki. A szekta 1995-ben 13 embert ölt meg a tokiói metróban elkövetett gáztámadás során.

Hárman nyomják meg a gombokat

Az ítéleteket akasztás útján hajtja végre három fegyintézeti dolgozó. Mindhárman egyszerre nyomják meg az elítélt lába alatti csapóajtót aktiváló gombokat, így egyikük sem tudja, hogy valójában ki hajtotta végre az ítéletet. Rajtuk kívül csak egy pap van jelen a kivégzéseknél, amiket csak a végrehajtás után közölnek a nyilvánossággal.

A halálraítéltek a japán legfelsőbb bíróságnál fellebbezhetnek. Volt olyan ügy, amely emiatt több mint húsz évig tartott.

Az ítéletet elvileg fél éven belül végre kell hajtani a jogerős ítélet után, de a gyakorlatban ez szintén évekig elhúzódhat. A végső időpontot az igazságügyi miniszter jelöli ki.

Csak reggel tudják meg

Nemzetközi emberi jogi szervezetek évek óta kritizálják a japán kormányt a végrehajtás és a fogvatartás körülményei miatt. Különösen kegyetlennek tartják például, hogy – az amerikai gyakorlattal ellentétben – az elítéltekkel nem közlik előre a kivégzésük időpontját, hanem gyakran évekig magáncellában tartják őket. Csak a végrehajtás napjának reggelén, rendszerint egy órával korábban tudják meg, hogy meg fognak halni.

A világ hét, gazdaságilag legfejlettebb országa közül egyébként csak Japánban, valamint az USA egyes államaiban van halálbüntetés. Európában csak Fehéroroszország alkalmazza a büntetésnek ezt a formáját. Az EU teljes mértékben elutasítja, és eleve csak olyan országokat vesz fel a tagjai közé, amelyek szintén ezt teszik.

A japánok támogatják

A távol-keleti országban viszont a lakosság túlnyomó többsége a halálbüntetés pártján áll: egy 2015-ös kormányzati felmérés szerint a japánok 80 százaléka támogatja.

„Úgy gondolom, hogy szükségszerű halálbüntetéssel sújtani azokat, akik különösen súlyos és kegyetlen bűnöket követtek el”

- mondta még júliusban Yoko Kamikawa, Japán akkori igazságügyi minisztere. Akkori adatok szerint a politikusasszony egymaga 16 kivégzést rendelt el – többet, mint bármelyik kollégája az elmúlt 25 évben.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A KSH szerint gyorsult a reálbérek növekedése, Ön is érzi a pénztárcáján?
Privátbankár.hu | 2026. január 23. 08:47
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettő átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Makro / Külgazdaság Ketyeg a demográfiai bomba, egyre kevesebben dolgoznak Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. január 23. 08:30
2025 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
Makro / Külgazdaság Tarolt a Volkswagen az európai autópiacon
Privátbankár.hu | 2026. január 23. 08:24
Megelőzte a Volkswagen a Teslát az európai elektromosautó-piacon: már ők adják el a legtöbb járművet ebben a kategóriában. A belső égésű motorral ellátott autókból visszaesett az eladási szám a német autógyártónál, de így is vezető szerepet tudtak betölteni.
Makro / Külgazdaság Megtorolhatják a hitelminősítők a választás előtti osztogatást
Privátbankár.hu | 2026. január 23. 06:47
A magyar államadósság jelenleg a befektetésre ajánlott kategória alsó határán található. A három nagy hitelminősítő közül az egyiknél (S&P) már csupán egy lépés választ el minket a befektetésre nem ajánlott besorolástól. A GKI számba veszi a lehetőségeket.
Makro / Külgazdaság Túl lehet a csúcson a forint, már a választások előtt kamatot csökkenthet a Magyar Nemzeti Bank
Imre Lőrinc | 2026. január 22. 19:21
Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.
Makro / Külgazdaság Donald Trump ezt az adatot kitűzheti a kalapjára
Privátbankár.hu | 2026. január 22. 15:59
Az amerikai GDP-növekedés a korábban becsültnél magasabb lett a tavalyi harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Keserű csalódás Dél-Koreában
Privátbankár.hu | 2026. január 22. 15:40
Az elemzők növekedést vártak a dél-koreai gazdaságban az utolsó negyedévben, de a GDP negyedéves alapon csökkent.
Makro / Külgazdaság Túlköltekezett a kormány, a tervezett harmadával nagyobb lett a hiány
Privátbankár.hu | 2026. január 22. 12:51
Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, 4123 milliárd volt az eredeti terv.
Makro / Külgazdaság Egyre lazább a munkaerőpiac, évente 35-40 ezer ember esik ki
Imre Lőrinc | 2026. január 22. 09:54
Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: a januári rezsi mindenkinek ajándék
Privátbankár.hu | 2026. január 21. 16:15
Közösségi oldalán már jópofa fotóval vezette fel bejelentenivalóját. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG