Korrupcióellenes kampányt hirdetett Tunéziában csütörtökön a parlament működését felfüggesztő és a kormányfőt leváltó Kaisz Szaíd elnök, csaknem ötszáz üzletembert vádolva sikkasztással.
Az államfő kijelentette, hogy mintegy 460 személy 13,5 milliárd dínárt sikkasztott, a neveiket tartalmazó listát azonban még nem hozta nyilvánosságra. Hozzátette: az elkövetőket felelősségre kell vonni, s a jelenlegi helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség.
Súlyos problémának nevezte, hogy több érintett is a parlamenti mentessége mögé bújik, és hangsúlyozta, az elsikkasztott közpénzt vissza kell adatni.
Kaisz Szaíd vasárnap váratlanul felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt. Az intézkedéssel meggyengítette a mérsékeltnek számító iszlamisták politikai helyzetét az országban. A Hisám Masísi leváltott miniszterelnököt támogató iszlamista Ennahda Mozgalom államcsínynek nevezte a történteket, az elnök ezzel szemben azt állítja, hogy az alkotmányos keretek között cselekedett.
A tunéziai fejlemények vegyes fogadtatásra leltek a térségben. A régió három legbefolyásosabb országa, Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek az intézkedéseket az iszlamistákra mért fontos csapásként értékelte.
Több mint tíz éve, 2011 januárjában Tunéziában kezdődött az arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő rendszerek ellen. Tunéziában elmozdították az országot több mint húsz éven át vezető Zejn el-Abidin ben Alit, és elkezdték megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert. Ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami általános elégedetlenséget keltett az országban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
