Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa az infostart.hu kérdésére úgy értékelte a kínai elektromos autókra bevezetendő védővámot, hogy az ebben a formájában mentőövet tud nyújtani a súlyos lemaradásban lévő európai autógyártásnak, ám hosszú távon nem fogja megoldani az uniós problémákat.
Fotó: Depositphotos
A szakértő különösnek tartja a döntést, mert 27 uniós tagállamból mindössze tíz ország támogatta vállaltan ezt a tervezetet. Az országok nagy része, 12 tagállam – beleértve Spanyolországot és Svédországot – tartózkodott, míg 5 állam, köztük Németország, Szlovákia, Szlovénia, illetve Magyarország nemmel szavazott. A cikk szerint elhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió szavazásainál legalább egyszerű többségre szükség van, azaz elvileg 14 tagállamnak támogatnia kellett volna a javaslatot, most a 12 tartózkodást mégis úgy számolták, mintha igen lett volna.
A német ellenállás indokaként azt említette, hogy Németország néhány autógyártó cége korábban felismerte a veszélyt és egyben a lehetőséget, ami a kínai autógyártásban rejlik, és már elkezdett együttműködni kínai partnerekkel, de ugyanezzel az uniós tagállamok más autós cégei nem éltek.
Hogy alakult ki ez a fölény?
A portálnak elmondta, az erőteljes kínai fölény azért alakult ki az elektromos járműiparban, mert Kína már az 1990-es években saját gyártású gépkocsik kialakításán dolgozott, és 2000-es években állami támogatásokkal elkezdte a lítiumion akkumulátorral működő gépjárművek fejlesztését és gyártását. Ezzel nagyjából húszéves előnyre tett szert az európai autógyártókkal szemben.
Máthé Réka Zsuzsánna szerint az is fontos szempont, hogy jelenleg Kínában bányásszák a legtöbb lítiumot, ami az akkumulátorokhoz szükséges, így hiába kezdett most Európa is hasonló fejlesztésekbe, az akkumulátorok anyaga miatt továbbra is függ Kínától. Kijelentette,
olyan versenyelőnye van Kínának, amit ezek a védővámok nem biztos, hogy ki tudnak bármilyen szinten is igazítani.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
