3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az európai politikusok gyakran beszélnek arról, hogy fel kell gyorsítani az elutasított menedékkérők visszatoloncolását hazájukba, ám a számok egyáltalán nem biztos, hogy emelkedni fognak. Eddig ugyanis a balkáni országokba mentek vissza sokan, ahonnét azonban most jönnek, ott az államok nem együttműködők.
Az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena)

Európa legnagyobb önbecsapásának nevezi a menekültkérdésben a német Die Welt az elutasított menedékkérők kitoloncolásának alig-alig működő rendszerét. Egész Európa arról beszél, hogy gyorsítani kell a kiutasításokat, Angela Merkel német kancellár is nemzeti erőfeszítésre hívott fel még tavaly szeptemberben. Az emberek visszaküldése hazájukba mégis nagyon alacsony szinten van és lehet, hogy még csökkenni is fog.

Marco Minnitti olasz belügyminiszter is a kiutasítások számának szisztematikus növelésére tett ígéretet márciusban, és azt mondta, hogy ezzel világos jelzést küldenének azoknak, akik Európába akarnak jönni. Stefan Löfven svéd miniszterelnök egy áprilisi merénylet után szintén a kiutasítások lehetőségének javítását ígérte.

Kéne az együttműködés

Az egész kontinenset érintő kiutasítási offenzíva mögött az van, hogy a nyitott határok idején beáramlott menekültek mintegy felét várhatóan nem is ismerik el menedékkérőkként. Így vissza kéne őket küldeni hazájukba, akár akaratuk ellenére is. Ennek ellenére nem nő a visszaküldöttek száma, hanem csökken, és ez még fokozódhat is.

Tavaly Németországból 25 375 embert küldtek vissza hazájába, ám ennek nagy része a viszonylag együttműködő európai balkáni országokba ment, csak 7451 embert küldtek más államokba.

Nincs is rá kapacitás?

A Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) számai szerint Olaszország, Németország, Svédország kissé növelni tudta a kiutasítottak számát 2014-2016-ban, Franciaország csökkentette. Eközben azonban nagy mértékben nőtt azok száma, akiknek elvileg el kellett volna hagyniuk Európát, a németeknél mintegy harmadával. Az ESI szerint az európai országok nincsenek is abban a helyzetben, hogy ennyi embert visszavigyenek a származási országba.

Többen fulladnak meg

Aki most érkeznek, a legtöbbször már nem a Balkánról jönnek, hanem afrikai, ázsiai országokból, amelyek egyáltalán nem működnek együtt a polgáraik visszafogadásában. A cikk szerint a legtöbben most Nigériából jönnek. Tavaly Olaszországban csak 521 nigériait ismertek el menekültnek, 4198-an átmeneti védettségi státuszt kaptak, majdnem 14 ezer kérelmet elutasítottak.

Ennek ellenére csak 120 főt toloncoltak ki az országból. Így tavaly 181 ezer 431 főre nőtt az olaszoknál élő nigériaiak száma, a szám az idén is tovább nőtt.

A Földközi-tengerben megfulladtak száma is növekvő tendenciát mutat, tavaly 4576 fő volt.

(Líbia maga a pokol – miért nem tudják lezárni a földközi-tengeri utat? - írtuk nemrég.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezetője
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 20:19
Balázs Zoltán sok területen évtizedes tapasztalattal rendelkezik, Kármán András a piaci gondolkodását, hatékonysági szemléletét és szervezetépítő készségét tartja elengedhetetlennek.
Makro / Külgazdaság A választás óta nem volt ennyire drága az euró, mint kedd este
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 19:33
Elhagyta a 367-es szintet is kedden az euró-forint árfolyam, a dollár-forint 317-nél jár.
Makro / Külgazdaság Trafóháznál robbant pokolgép a német-lengyel határnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 17:15
Az elkövetőknek egyelőre nyoma sincs.
Makro / Külgazdaság Rekordösszegűre nőhetnek a kórházi tartozások idén
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 15:46
A legfrissebb adatok szerint már 59 milliárd forint a kórházak összesített adóssága, az egyetemi klinikák is tetemes összeggel tartoznak. 
Makro / Külgazdaság Összeomló beruházások, szárnyaló ipar: ilyen volt a kormányváltás utáni gazdasági átmenet
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 1. 12:12
Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.
Makro / Külgazdaság Húsbavágó: áttört egy határt a benzin átlagára
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:39
Határozott mértékű az árváltozás, legalábbis a 95-ös benzinnél.
Makro / Külgazdaság Befékezett a feldolgozóipar – így értékelték augusztust a menedzserek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:06
Megérkeztek az értékek a múlt hónap kapcsán.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter új fejezetet nyitna az INA-ügyben?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 09:09
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, miután horvát kollégájával egyeztetett.
Makro / Külgazdaság Meglepetéssel indul a nap: gyorsabban nőtt a magyar gazdaság a korábban vártnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:30
Enyhén felfelé javította második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves, az áprilistól június végéig tartó időszakot felölelő GDP-adatot.
Makro / Külgazdaság Komoly tartalékot talált a költségvetésben a GKI
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:11
Gazdasági ügyekre, államadóssági kamatokra, valamint kultúrára, sportra és vallási célokra is GDP-arányosan többet költ Magyarország az uniós vagy régiós átlagnál a GKI szerint. A gazdaságkutató számításai alapján a kiadások mérséklésével összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás válhatna átcsoportosíthatóvá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG