Donald Trump a múlt héten jelezte, hogy nem akarja meghosszabbítani az Iránnal kötött egyezményt, miszerint Irán felhagyott atomprogramjával, a nemzetközi közösség pedig feloldotta az emiatt hozott korábbi szankciókat, melyek lehetetlenné tették a perzsa állam olajexportját, és ezzel elesett legfőbb bevételi forrásától. A szerződés úgy szól, hogy az aláíróknak 3 havonta kell dönteniük, hogy Irán teljesíti-e a megállapodást, és ehhez ENSZ-ellenőrök jelentései szolgáltatják az alapot.
Csak azért is
Az ENSZ-ellenőrök szerint most is minden rendben van, nem is lenne logikus, hogy Irán megszegje, hisz ugyanúgy nem hiányzik neki az olajembargó, mint két éve. Így ténylegesen Trump sem tud igazi okot mondani, legfeljebb más olyan szempont jöhet szóba, amiért elégedetlen Iránnal, viszont ezek elvileg nem függnek össze ezzel a szerződéssel, hisz ez csak az atomprogramra vonatkozik. A legfőbb indoknak amúgy is azt szokta megnevezni, hogy elődje rossz szerződést kötött, ezt azonban általában majdnem mindenre elmondja, amit elődje vagy elődei intézték.
Így úgy tűnik, Trump leginkább azért akar kivonulni a szerződésből, mert azt Obama kötötte, de hogy helyette mit akarna, azt nem tudni. Életbe léptethet egyoldalú szankciókat Iránnal szemben, de ennek nem sok értelme van, hisz a többiek ki fognak állni Irán mellett, kereskedni fognak vele, az iráni olajexport fennmarad. Ugyanakkor Trump egyedül nem dönthet: a kongresszusnak kell jóváhagyni a döntést.
Minta lehetne
Tegnap az Európai Unió külügyminiszterei luxemburgi találkozójukon kifejtették, hogy nagyon nem szeretnék, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is támogatott megállapodás összeomlana. Ez veszélyeztetné az amúgy is instabil régiót, és az Észak-Koreával kötött esetleges hasonló szerződés reményét is eloszlatná. Észak-Korea számára ugyanis csak az lehetne vonzó opció a nukleáris fegyverek birtoklásával szemben, ha a nagyhatalma garantálnák sérthetetlenségét, vagyis hogy külső erő nem támadhatja meg.
Kongresszusi remény
Maga német külügyminiszter a Reuters szerint az nyilatkozta, hogy az amerikai elnök döntése háborús konfrontációhoz is vezethet Iránnal. Ezt vélhetően úgy értette, hogy ha Irán újrakezdené nukleáris programját, akkor óhatatlanul meg akarná valaki állítani (leginkább maga Trump), mielőtt eljut oda, ahová Észak-Korea, vagyis az atomfegyver birtoklásáig. A külügyminiszterek végül kiadtak egy közleményt, miszerint elkötelezettek a szerződés fenntartásában. A francia külügyminiszter kifejezte reményét, hogy az amerikai kongresszus is átgondolja az ügy súlyát, és nem támogatja az elnököt.
A miniszterek egyúttal Irán rakétaprogramjáról is beszéltek, amelyet ugyancsak szeretnének leállítani, de Irán azt mondja, azok pusztán védelmi jellegűek. Egyes kormányok, köztük a brit és a holland aggodalmuknak adtak jangot emiatt, valamint a szíriai és jemeni Irán általi beavatkozások miatt, de végül arra jutottak, hogy egyelőre a 2015-ös megállapodás megmentése a legfontosabb cél, erre koncentrálnak.
A Hamász elfogadja a tűzszüneti megállapodás feltételeit
