7p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A társadalom megtartó erejének hiánya ma már nagyobb probléma, mint a csökkenő népszaporulat. Ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.
Sokan eltekernek: biciklisek a Száva partján Belgrádban.  EPA/Andrej Cukic

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.

A Le Monde diplomatique nemrégiben írt arról, hogy a dél-európai államok mindegyike korábban soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul.

A 27 éves banjalukai Stefan Blagić ezzel kapcsolatban elmondta a cikk szerzőinek, hogy

jobb havi 1000 euróért dolgozni egy nyugati szupermarketben, mint 400 euróért Boszniában.

A legkeresettebb célországok: Németország és Ausztria, de a bosznia-hercegovinai állampolgárok számára már Szlovénia is vonzó.

Németország, mennyország

Németországban kielégíthetetlen mértékű a munkaerőigény, éppen ezért sokan tartanak oda – nemcsak az ázsiai, hanem “a balkáni migránsok” is.

Németországban tömegesen alkalmazzák a Balkánról érkezőket a nyugdíjas-otthonokban.

A német vállalatok, tartományok és települések közvetlenül toboroznak munkaerőt a Balkánon.

Gyakran helyi ügynökségek közvetítését veszik igénybe.

A Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség és a bosnyák–horvát föderáció közötti megállapodás keretében egyes nyugati vállalatok intenzív nyelvi kurzust finanszíroznak négy és fél hónapon át a későbbi munkavállalók számára.

A Goethe Intézet és a szarajevói Osztrák Intézet tanfelügyelőket küld havonta, ők vizsgáztatnak.

A külföldi munkára készülőknek gyakran kell elképzeléseiknél alacsonyabb státuszú feladatot vállalniuk.

De még így is mindenki jól jár, elsősorban a német vállalatok, amelyeknek sokkal többe kerülne a munkavállalók képzése Németországban.

Balkáni exodus

A Fiuméban, azaz a Rijekában működő RIAdria Works kőműveseket toboroz Dánia számára.

Ugyanebben az Adria északi partján, a turisztikailag kevéssé vonzó, lerobbant ipari városban működik a Riječki Uslužni Servis cég, amely Szerbiából toboroz takarítónőket a régió szállodái számára.

A kivándorlás kétszeresére nőtt az orvosi, építőipari, idegenforgalmai és szolgáltatási szektorban.

A bosnyákok, a macedónok és a szerbek mennek Horvátországba vagy Szlovéniába dolgozni, míg a horvátok és a szlovénok Németországba indulnak.

A leginkább vállalkozó szellemű emberek távozása veszélybe sodorja a térség országainak gazdasági és politikai jövőjét. És nemzeti fennmaradását.

A fiataloké a jövő

A távozást tervezők nagy része fiatal diplomás, vagy olyan szakképzettséggel rendelkezik, amely anyaországának is hasznára lehetne.

Az emigráció csökkenti az érintett országok életerejét,

hiszen a fiatalokat viszi el, akiktől a lakosság megújítása várható lehetne.

A kivándorlás tehát a születésszámot is befolyásolja, mert a gyerekvállaló korban lévők mennek el elsősorban.

Családot – fejlődni és gyarapodni képes családot – tehát nem otthon, hanem külföldön alapítanak.

Kevesebb lesz az ellenzéki szavazat

A kiutazókról nincs semmiféle nyilvántartás sem tartományi, sem állami szinteken.

A régió egészében nehezen számszerűsíthető a mozgás, mert a távozóknak nem kell hivatalos bejelentést tenniük.

Az emberek úgy tűnnek el a munkaügyi nyilvántartásból, mintha soha nem is lettek volna benne.

A kivándorlás kicsit sem zavarja az országok politikai vezetését.

Mert meggyőződésük szerint a munkanélküliségi adatok javulása a társadalmi feszültségek enyhülésével jár.

Akik viszont elmennek, a választásokon ugyan kifejezhették volna a haragjukat, de külföldről aligha vesznek részt a voksoláson.

Új Gastarbeiterek

A Balkánon az emigrációnak nagy hagyománya van.

A szocialista Jugoszlávia idején sok férfi ment dolgozni Németországba vagy Ausztriába, vendégmunkásként – Gastarbeiternek hívták őket.

A szerbhorvát, illetve a mára már egymástól szétvált szerb és horvát nyelvben a gastarbajter szó az emigráns szinonimája lett.

Később az 1990-es háborúk is jelentős kivándorlást váltottak ki.

A mai napig egész családok hagyják el Bosznia-Hercegovinát, ahogy a szomszédos Horvátországot is, pedig az utóbbi 2013 óta az EU tagja.

A horvátoknál csak a főváros, Zágráb, a tengerparti városok és a turisztikai övezetek képesek megélni.

Néhány kilométerrel a tengerparttól, továbbá az ország keleti és középső részében gyorsan elnéptelenedő területek vannak.

A koszovói pánikrohamok

A régió egyetlen országát sem kímélte a sors.

A távozás olykor valóságos pánikszerű formát öltött.

2014–15 telén néhány hét alatt több mint 100 000 koszovói hagyta el az országot, a lakosság mintegy 7 százaléka.

2017. szeptember 7-én, egy újabb pánikroham miatt a koszovói hatóságok kénytelenek voltak órákra bezárni a prištinai buszpályaudvart.

Más kérdés, hogy a munkavállalási engedély és a tanulmányok folytatására jogosító papírok nélkül néhány hónap múlva kiutasították Németországból a politikai menedékjogot kérő koszovóiakat.

Montenegrói tavasz

Hasonló kivándorlási hullám volt Montenegróban 2015 tavaszán.

Az ottani lakosság Alsó-Szászországba ment szerencsét próbálni, Németország észak-nyugati tartományába, amely demográfiai válság sújtotta terület.

A helyi önkormányzati vezetők a német szövetségi kormányhoz fordultak, hogy küldjenek minél több menedékkérőt hozzájuk, mert

a helyi közösség túlélése érdekében szükség van a bevándorlókra.

Szavaikat meghallották Montenegróban is.

És a többiek

Bulgária keleti részén és Szerbia dél-keleti területein lassan egész régiók válnak néptelenné.

A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között 160 000 ember hagyta el Szerbiát.

Az ország lakosainak 2030-ban várható száma kevesebb mint 6 millió, ma 7,7 millióan élnek még Szerbiában.

A lakosság átlagéletkora az 1995-ös 38,8 évről 2015-re 42,7 évre tolódott ki.

A zágrábi egyetem földrajz karának demográfusa, Stjepan Šterc szerint Horvátország egy év alatt lakosságának a 2,2 százalékát veszítette el.

Ha ez így megy tovább, akkor a horvát lakosság egynegyedét veszítjük el egy évtized alatt

– tette hozzá Stjepan Šterc a Le Monde diplomatique-nak nyilatkozva.

Az abortusz tilalma

A demográfiai probléma és a formálódó szociális katasztrófa megoldására

a balkáni országok kormányai mindössze annyit tesznek, hogy megnehezítik az abortuszt.

Aleksandar Vučić szerb elnök arra kérte az orvosokat, hogy mutassák meg az abortuszért folyamodó nőknek az ultrahangon a magzatot, és tegyék hallhatóvá a szívhangját.

Horvátországban új törvényt hoznak az 1978-as helyett. Az abortuszt kérő nőknek szervezett tanácsadáson kell részt venniük, és a beavatkozás előtt gondolkodási időt írnak elő nekik.

Nagyon kevéssé valószínű, hogy az abortusz tilalma meg tudná állítani a demográfiai zuhanást, vagyis

a születések bármilyen eszközökkel történő serkentése önmagában nem megoldás.

De nem állítja meg a távozás ütemét az ipari termelés betelepítése a nyugati országokból sem mindaddig, amíg a térség országai nem biztosítanak tisztességes megélhetést a polgáraiknak.

Enélkül a fejlődni és a gyarapodni képes családokról beszélni a Balkán és Közép-Európa esetében csak árnyékbokszolás.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Visszatérhetnek a nagykövetek - miről szólt Biden és Putyin találkozója?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 16. 18:23
Véget ért Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai csúcstalálkozója Genfben - közölte a Fehér Ház.
Makro / Külgazdaság Jó hír jött a járványról - február óta nem mért hasonlót a WHO
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 16. 18:11
A WHO biztató számokat tett közzé.
Makro / Külgazdaság Részlegesen le kell zárni Kína több kikötőjét új vírusgócpontok miatt, ami globális áruhiányt okozhat
Tiszai Balázs | 2021. június 16. 14:19
És így megtolhatja az alapból is erősödő inflációt.
Makro / Külgazdaság Asztronautákat küld az űrbe holnap Kína
MTI | 2021. június 16. 10:12
A félkész Tienho űrállomásra utaznak hárman, a tervek szerint három hónapot töltenek majd ott.
Makro / Külgazdaság Nagy drágulás jön a benzinkutakon pénteken
Privátbankár.hu | 2021. június 16. 09:37
A 95-ös oktánszámú üzemanyag és a gázolaj literenkénti bruttó átlagára egyaránt 5-5 forinttal megy fel.
Makro / Külgazdaság Drágul az olaj, többéves csúcsok vannak veszélyben
MTI | 2021. június 16. 09:00
A Brent már az ötödik egymást követő kereskedési napon drágul a raktárkészletek csökkenésének és a kereslet élénkülésének hatására. 
Makro / Külgazdaság A magyarok többsége nem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával
Privátbankár.hu | 2021. június 16. 07:40
A napi.hu számára készített felmérés szerint a magyarok bő kétharmada nem támogatja az ötletet, hogy magasabb nyugdíjra legyen jogosult az a szülő, aki több gyereket vállal. 
Makro / Külgazdaság Akár 5 millióval is kevesebb adót fizethet a járványra hivatkozva
MTI | 2021. június 16. 07:25
Érdemes kihasználni a legújabb adóügyi könnyítést, amely szerint a koronavírus-válság miatt akár ötmillió forinttal is csökkenhet a fizetendő adó. A kérelmeket idén év végéig lehet benyújtani - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.
Makro / Külgazdaság Von der Leyen: az EU és az Egyesült Államok nem fogják a múlt hibáit újra elkövetni a gazdaság területén
MTI | 2021. június 15. 16:45
Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott, hogy öt évre meghosszabbítják az európai Airbus és az amerikai Boeing repülőgépgyártóknak nyújtott, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által tiltottnak minősített állami támogatások miatt egymás exportjára kivetett büntetővámok felfüggesztését - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: Rogán Antal újraosztja a csillagokat
Privátbankár.hu | 2021. június 15. 15:28
A kormány által SZÉP-kártyás pénzekkel kistafírozott turisztikai szövetség új cége dönt a jövőben valamennyi hazai szálláshely kötelező minősítéséről. A parlament megszavazta a kormány javaslatát. 
hírlevél
depositphotos