|
| Sokan eltekernek: biciklisek a Száva partján Belgrádban. EPA/Andrej Cukic |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
A Le Monde diplomatique nemrégiben írt arról, hogy a dél-európai államok mindegyike korábban soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul.
A 27 éves banjalukai Stefan Blagić ezzel kapcsolatban elmondta a cikk szerzőinek, hogy
jobb havi 1000 euróért dolgozni egy nyugati szupermarketben, mint 400 euróért Boszniában.
A legkeresettebb célországok: Németország és Ausztria, de a bosznia-hercegovinai állampolgárok számára már Szlovénia is vonzó.
Németország, mennyország
Németországban kielégíthetetlen mértékű a munkaerőigény, éppen ezért sokan tartanak oda – nemcsak az ázsiai, hanem “a balkáni migránsok” is.
Németországban tömegesen alkalmazzák a Balkánról érkezőket a nyugdíjas-otthonokban.
A német vállalatok, tartományok és települések közvetlenül toboroznak munkaerőt a Balkánon.
Gyakran helyi ügynökségek közvetítését veszik igénybe.
A Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség és a bosnyák–horvát föderáció közötti megállapodás keretében egyes nyugati vállalatok intenzív nyelvi kurzust finanszíroznak négy és fél hónapon át a későbbi munkavállalók számára.
A Goethe Intézet és a szarajevói Osztrák Intézet tanfelügyelőket küld havonta, ők vizsgáztatnak.
A külföldi munkára készülőknek gyakran kell elképzeléseiknél alacsonyabb státuszú feladatot vállalniuk.
De még így is mindenki jól jár, elsősorban a német vállalatok, amelyeknek sokkal többe kerülne a munkavállalók képzése Németországban.
Balkáni exodus
A Fiuméban, azaz a Rijekában működő RIAdria Works kőműveseket toboroz Dánia számára.
Ugyanebben az Adria északi partján, a turisztikailag kevéssé vonzó, lerobbant ipari városban működik a Riječki Uslužni Servis cég, amely Szerbiából toboroz takarítónőket a régió szállodái számára.
A kivándorlás kétszeresére nőtt az orvosi, építőipari, idegenforgalmai és szolgáltatási szektorban.
A bosnyákok, a macedónok és a szerbek mennek Horvátországba vagy Szlovéniába dolgozni, míg a horvátok és a szlovénok Németországba indulnak.
A leginkább vállalkozó szellemű emberek távozása veszélybe sodorja a térség országainak gazdasági és politikai jövőjét. És nemzeti fennmaradását.
A fiataloké a jövő
A távozást tervezők nagy része fiatal diplomás, vagy olyan szakképzettséggel rendelkezik, amely anyaországának is hasznára lehetne.
Az emigráció csökkenti az érintett országok életerejét,
hiszen a fiatalokat viszi el, akiktől a lakosság megújítása várható lehetne.
A kivándorlás tehát a születésszámot is befolyásolja, mert a gyerekvállaló korban lévők mennek el elsősorban.
Családot – fejlődni és gyarapodni képes családot – tehát nem otthon, hanem külföldön alapítanak.
Kevesebb lesz az ellenzéki szavazat
A kiutazókról nincs semmiféle nyilvántartás sem tartományi, sem állami szinteken.
A régió egészében nehezen számszerűsíthető a mozgás, mert a távozóknak nem kell hivatalos bejelentést tenniük.
Az emberek úgy tűnnek el a munkaügyi nyilvántartásból, mintha soha nem is lettek volna benne.
A kivándorlás kicsit sem zavarja az országok politikai vezetését.
Mert meggyőződésük szerint a munkanélküliségi adatok javulása a társadalmi feszültségek enyhülésével jár.
Akik viszont elmennek, a választásokon ugyan kifejezhették volna a haragjukat, de külföldről aligha vesznek részt a voksoláson.
Új Gastarbeiterek
A Balkánon az emigrációnak nagy hagyománya van.
A szocialista Jugoszlávia idején sok férfi ment dolgozni Németországba vagy Ausztriába, vendégmunkásként – Gastarbeiternek hívták őket.
A szerbhorvát, illetve a mára már egymástól szétvált szerb és horvát nyelvben a gastarbajter szó az emigráns szinonimája lett.
Később az 1990-es háborúk is jelentős kivándorlást váltottak ki.
A mai napig egész családok hagyják el Bosznia-Hercegovinát, ahogy a szomszédos Horvátországot is, pedig az utóbbi 2013 óta az EU tagja.
A horvátoknál csak a főváros, Zágráb, a tengerparti városok és a turisztikai övezetek képesek megélni.
Néhány kilométerrel a tengerparttól, továbbá az ország keleti és középső részében gyorsan elnéptelenedő területek vannak.
A koszovói pánikrohamok
A régió egyetlen országát sem kímélte a sors.
A távozás olykor valóságos pánikszerű formát öltött.
2014–15 telén néhány hét alatt több mint 100 000 koszovói hagyta el az országot, a lakosság mintegy 7 százaléka.
2017. szeptember 7-én, egy újabb pánikroham miatt a koszovói hatóságok kénytelenek voltak órákra bezárni a prištinai buszpályaudvart.
Más kérdés, hogy a munkavállalási engedély és a tanulmányok folytatására jogosító papírok nélkül néhány hónap múlva kiutasították Németországból a politikai menedékjogot kérő koszovóiakat.
Montenegrói tavasz
Hasonló kivándorlási hullám volt Montenegróban 2015 tavaszán.
Az ottani lakosság Alsó-Szászországba ment szerencsét próbálni, Németország észak-nyugati tartományába, amely demográfiai válság sújtotta terület.
A helyi önkormányzati vezetők a német szövetségi kormányhoz fordultak, hogy küldjenek minél több menedékkérőt hozzájuk, mert
a helyi közösség túlélése érdekében szükség van a bevándorlókra.
Szavaikat meghallották Montenegróban is.
És a többiek
Bulgária keleti részén és Szerbia dél-keleti területein lassan egész régiók válnak néptelenné.
A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között 160 000 ember hagyta el Szerbiát.
Az ország lakosainak 2030-ban várható száma kevesebb mint 6 millió, ma 7,7 millióan élnek még Szerbiában.
A lakosság átlagéletkora az 1995-ös 38,8 évről 2015-re 42,7 évre tolódott ki.
A zágrábi egyetem földrajz karának demográfusa, Stjepan Šterc szerint Horvátország egy év alatt lakosságának a 2,2 százalékát veszítette el.
Ha ez így megy tovább, akkor a horvát lakosság egynegyedét veszítjük el egy évtized alatt
– tette hozzá Stjepan Šterc a Le Monde diplomatique-nak nyilatkozva.
Az abortusz tilalma
A demográfiai probléma és a formálódó szociális katasztrófa megoldására
a balkáni országok kormányai mindössze annyit tesznek, hogy megnehezítik az abortuszt.
Aleksandar Vučić szerb elnök arra kérte az orvosokat, hogy mutassák meg az abortuszért folyamodó nőknek az ultrahangon a magzatot, és tegyék hallhatóvá a szívhangját.
Horvátországban új törvényt hoznak az 1978-as helyett. Az abortuszt kérő nőknek szervezett tanácsadáson kell részt venniük, és a beavatkozás előtt gondolkodási időt írnak elő nekik.
Nagyon kevéssé valószínű, hogy az abortusz tilalma meg tudná állítani a demográfiai zuhanást, vagyis
a születések bármilyen eszközökkel történő serkentése önmagában nem megoldás.
De nem állítja meg a távozás ütemét az ipari termelés betelepítése a nyugati országokból sem mindaddig, amíg a térség országai nem biztosítanak tisztességes megélhetést a polgáraiknak.
Enélkül a fejlődni és a gyarapodni képes családokról beszélni a Balkán és Közép-Európa esetében csak árnyékbokszolás.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
A botrány folytatódik.
