<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
A társadalom megtartó erejének hiánya ma már nagyobb probléma, mint a csökkenő népszaporulat. Ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.
Sokan eltekernek: biciklisek a Száva partján Belgrádban.  EPA/Andrej Cukic

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.

A Le Monde diplomatique nemrégiben írt arról, hogy a dél-európai államok mindegyike korábban soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul.

A 27 éves banjalukai Stefan Blagić ezzel kapcsolatban elmondta a cikk szerzőinek, hogy

jobb havi 1000 euróért dolgozni egy nyugati szupermarketben, mint 400 euróért Boszniában.

A legkeresettebb célországok: Németország és Ausztria, de a bosznia-hercegovinai állampolgárok számára már Szlovénia is vonzó.

Németország, mennyország

Németországban kielégíthetetlen mértékű a munkaerőigény, éppen ezért sokan tartanak oda – nemcsak az ázsiai, hanem “a balkáni migránsok” is.

Németországban tömegesen alkalmazzák a Balkánról érkezőket a nyugdíjas-otthonokban.

A német vállalatok, tartományok és települések közvetlenül toboroznak munkaerőt a Balkánon.

Gyakran helyi ügynökségek közvetítését veszik igénybe.

A Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség és a bosnyák–horvát föderáció közötti megállapodás keretében egyes nyugati vállalatok intenzív nyelvi kurzust finanszíroznak négy és fél hónapon át a későbbi munkavállalók számára.

A Goethe Intézet és a szarajevói Osztrák Intézet tanfelügyelőket küld havonta, ők vizsgáztatnak.

A külföldi munkára készülőknek gyakran kell elképzeléseiknél alacsonyabb státuszú feladatot vállalniuk.

De még így is mindenki jól jár, elsősorban a német vállalatok, amelyeknek sokkal többe kerülne a munkavállalók képzése Németországban.

Balkáni exodus

A Fiuméban, azaz a Rijekában működő RIAdria Works kőműveseket toboroz Dánia számára.

Ugyanebben az Adria északi partján, a turisztikailag kevéssé vonzó, lerobbant ipari városban működik a Riječki Uslužni Servis cég, amely Szerbiából toboroz takarítónőket a régió szállodái számára.

A kivándorlás kétszeresére nőtt az orvosi, építőipari, idegenforgalmai és szolgáltatási szektorban.

A bosnyákok, a macedónok és a szerbek mennek Horvátországba vagy Szlovéniába dolgozni, míg a horvátok és a szlovénok Németországba indulnak.

A leginkább vállalkozó szellemű emberek távozása veszélybe sodorja a térség országainak gazdasági és politikai jövőjét. És nemzeti fennmaradását.

A fiataloké a jövő

A távozást tervezők nagy része fiatal diplomás, vagy olyan szakképzettséggel rendelkezik, amely anyaországának is hasznára lehetne.

Az emigráció csökkenti az érintett országok életerejét,

hiszen a fiatalokat viszi el, akiktől a lakosság megújítása várható lehetne.

A kivándorlás tehát a születésszámot is befolyásolja, mert a gyerekvállaló korban lévők mennek el elsősorban.

Családot – fejlődni és gyarapodni képes családot – tehát nem otthon, hanem külföldön alapítanak.

Kevesebb lesz az ellenzéki szavazat

A kiutazókról nincs semmiféle nyilvántartás sem tartományi, sem állami szinteken.

A régió egészében nehezen számszerűsíthető a mozgás, mert a távozóknak nem kell hivatalos bejelentést tenniük.

Az emberek úgy tűnnek el a munkaügyi nyilvántartásból, mintha soha nem is lettek volna benne.

A kivándorlás kicsit sem zavarja az országok politikai vezetését.

Mert meggyőződésük szerint a munkanélküliségi adatok javulása a társadalmi feszültségek enyhülésével jár.

Akik viszont elmennek, a választásokon ugyan kifejezhették volna a haragjukat, de külföldről aligha vesznek részt a voksoláson.

Új Gastarbeiterek

A Balkánon az emigrációnak nagy hagyománya van.

A szocialista Jugoszlávia idején sok férfi ment dolgozni Németországba vagy Ausztriába, vendégmunkásként – Gastarbeiternek hívták őket.

A szerbhorvát, illetve a mára már egymástól szétvált szerb és horvát nyelvben a gastarbajter szó az emigráns szinonimája lett.

Később az 1990-es háborúk is jelentős kivándorlást váltottak ki.

A mai napig egész családok hagyják el Bosznia-Hercegovinát, ahogy a szomszédos Horvátországot is, pedig az utóbbi 2013 óta az EU tagja.

A horvátoknál csak a főváros, Zágráb, a tengerparti városok és a turisztikai övezetek képesek megélni.

Néhány kilométerrel a tengerparttól, továbbá az ország keleti és középső részében gyorsan elnéptelenedő területek vannak.

A koszovói pánikrohamok

A régió egyetlen országát sem kímélte a sors.

A távozás olykor valóságos pánikszerű formát öltött.

2014–15 telén néhány hét alatt több mint 100 000 koszovói hagyta el az országot, a lakosság mintegy 7 százaléka.

2017. szeptember 7-én, egy újabb pánikroham miatt a koszovói hatóságok kénytelenek voltak órákra bezárni a prištinai buszpályaudvart.

Más kérdés, hogy a munkavállalási engedély és a tanulmányok folytatására jogosító papírok nélkül néhány hónap múlva kiutasították Németországból a politikai menedékjogot kérő koszovóiakat.

Montenegrói tavasz

Hasonló kivándorlási hullám volt Montenegróban 2015 tavaszán.

Az ottani lakosság Alsó-Szászországba ment szerencsét próbálni, Németország észak-nyugati tartományába, amely demográfiai válság sújtotta terület.

A helyi önkormányzati vezetők a német szövetségi kormányhoz fordultak, hogy küldjenek minél több menedékkérőt hozzájuk, mert

a helyi közösség túlélése érdekében szükség van a bevándorlókra.

Szavaikat meghallották Montenegróban is.

És a többiek

Bulgária keleti részén és Szerbia dél-keleti területein lassan egész régiók válnak néptelenné.

A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között 160 000 ember hagyta el Szerbiát.

Az ország lakosainak 2030-ban várható száma kevesebb mint 6 millió, ma 7,7 millióan élnek még Szerbiában.

A lakosság átlagéletkora az 1995-ös 38,8 évről 2015-re 42,7 évre tolódott ki.

A zágrábi egyetem földrajz karának demográfusa, Stjepan Šterc szerint Horvátország egy év alatt lakosságának a 2,2 százalékát veszítette el.

Ha ez így megy tovább, akkor a horvát lakosság egynegyedét veszítjük el egy évtized alatt

– tette hozzá Stjepan Šterc a Le Monde diplomatique-nak nyilatkozva.

Az abortusz tilalma

A demográfiai probléma és a formálódó szociális katasztrófa megoldására

a balkáni országok kormányai mindössze annyit tesznek, hogy megnehezítik az abortuszt.

Aleksandar Vučić szerb elnök arra kérte az orvosokat, hogy mutassák meg az abortuszért folyamodó nőknek az ultrahangon a magzatot, és tegyék hallhatóvá a szívhangját.

Horvátországban új törvényt hoznak az 1978-as helyett. Az abortuszt kérő nőknek szervezett tanácsadáson kell részt venniük, és a beavatkozás előtt gondolkodási időt írnak elő nekik.

Nagyon kevéssé valószínű, hogy az abortusz tilalma meg tudná állítani a demográfiai zuhanást, vagyis

a születések bármilyen eszközökkel történő serkentése önmagában nem megoldás.

De nem állítja meg a távozás ütemét az ipari termelés betelepítése a nyugati országokból sem mindaddig, amíg a térség országai nem biztosítanak tisztességes megélhetést a polgáraiknak.

Enélkül a fejlődni és a gyarapodni képes családokról beszélni a Balkán és Közép-Európa esetében csak árnyékbokszolás.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Elengedték a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 20:13
Herszon megyében két települést is visszafoglalt az ukrán hadsereg az orosz erőktől, a beékelődést az orosz hadvezetés is megerősítette. Az oroszok elengedték a hétvégén „őrizetbe vett” atomerőmű-igazgatót. Rómában és Varsóban is bekérették az orosz nagykövetet, míg Litvánia kiutasította az orosz ügyvivőt. Ez történt a háború hétfői napján.
Makro / Külgazdaság Ki adta a legtöbb nehézfegyvert Ukrajnának? A válasz meglepő
Litván Dániel | 2022. október 3. 19:13
Nem az Egyesült Államok és nem is a NATO, hanem Oroszország volt olyan előzékeny, hogy kisegítette a hiányt szenvedő ukránokat. A zsákmányolt orosz fegyverek nélkül a harkivi és a limani győzelem sem jöhetett volna össze az ukránoknak.
Makro / Külgazdaság A vádkikényszerítés lehetősége az első lépés az uniós pénzek lehívása felé
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 17:40
Az uniós pénzek lehívása érdekében az Országgyűlés elfogadta a Büntetőeljárási törvény módosítását, de a kormány az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kéri, melyről kedden dönt a Ház. A javaslatcsomag többi eleméről ugyancsak kedden szavaznak a honatyák.
Makro / Külgazdaság Nem, továbbra sem lesz szankció a gázra
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 16:40
Az Európai Unió újabb szankciós csomagra készül, amely annak ellenére, hogy a magyar kormány ezekből itthon belpolitikai gumicsontot alkotott, továbbra sem érinti azokat a területeket, amely miatt magyar vétó fenyegetne. Többek között erről beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság A brit miniszterelnök kétségbeesetten küzd a túléléséért
Káncz Csaba | 2022. október 3. 15:28
A Munkáspárt esélyei a 12 éve uralkodó toryk leváltására jobbak, mint bármikor. A baloldali párt vezére szürke és unalmas személyiség, de most remélheti, hogy a britek éppen erre vágynak a Boris Johnson vezette politikai show és Liz Truss szellemvasútja után. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Sokat bukott az első fél évben a horvát villamosenergia-cég
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 15:07
Költségei a tavalyi év azonos időszakához képest 89, míg bevételei csak 32 százalékkal nőttek.
Makro / Külgazdaság Csökkent Kína külső adóssága
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 14:04
Egy negyedév alatt 3 százalékkal csökkent a távol-keleti nagyhatalom külső adóssága. Ezzel párhuzamosan 1 százalékpontot csökkent a közép- és hosszú lejáratú kötelezettségek teljes adóssághoz viszonyított aránya is.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így védik a norvég fúrótornyokat a robbantások után
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 12:06
Egy héttel ezelőtt ismeretlenek felrobbantották az Északi Áramlatot. Azóta több állam is bejelentette, hogy fokozza energetikai infrastruktúrájának védelmét.
Makro / Külgazdaság Újra rossz világ jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 09:41
Szerdától a 95-ös oktánszámú benzinért bruttó 25, míg a gázolajért 18 forinttal kell többet fizetnie annak, akit nem véd a kormányzati ársapka.
Makro / Külgazdaság Megint egy gyenge adat borzolhatja az Orbán-kormány kedélyeit
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 09:00
A külkereskedelmi egyenleg nagyobb mértékben romlott, mint ahogy azt a KSH becsülte.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG