7p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A társadalom megtartó erejének hiánya ma már nagyobb probléma, mint a csökkenő népszaporulat. Ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.
Sokan eltekernek: biciklisek a Száva partján Belgrádban.  EPA/Andrej Cukic

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.

A Le Monde diplomatique nemrégiben írt arról, hogy a dél-európai államok mindegyike korábban soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul.

A 27 éves banjalukai Stefan Blagić ezzel kapcsolatban elmondta a cikk szerzőinek, hogy

jobb havi 1000 euróért dolgozni egy nyugati szupermarketben, mint 400 euróért Boszniában.

A legkeresettebb célországok: Németország és Ausztria, de a bosznia-hercegovinai állampolgárok számára már Szlovénia is vonzó.

Németország, mennyország

Németországban kielégíthetetlen mértékű a munkaerőigény, éppen ezért sokan tartanak oda – nemcsak az ázsiai, hanem “a balkáni migránsok” is.

Németországban tömegesen alkalmazzák a Balkánról érkezőket a nyugdíjas-otthonokban.

A német vállalatok, tartományok és települések közvetlenül toboroznak munkaerőt a Balkánon.

Gyakran helyi ügynökségek közvetítését veszik igénybe.

A Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség és a bosnyák–horvát föderáció közötti megállapodás keretében egyes nyugati vállalatok intenzív nyelvi kurzust finanszíroznak négy és fél hónapon át a későbbi munkavállalók számára.

A Goethe Intézet és a szarajevói Osztrák Intézet tanfelügyelőket küld havonta, ők vizsgáztatnak.

A külföldi munkára készülőknek gyakran kell elképzeléseiknél alacsonyabb státuszú feladatot vállalniuk.

De még így is mindenki jól jár, elsősorban a német vállalatok, amelyeknek sokkal többe kerülne a munkavállalók képzése Németországban.

Balkáni exodus

A Fiuméban, azaz a Rijekában működő RIAdria Works kőműveseket toboroz Dánia számára.

Ugyanebben az Adria északi partján, a turisztikailag kevéssé vonzó, lerobbant ipari városban működik a Riječki Uslužni Servis cég, amely Szerbiából toboroz takarítónőket a régió szállodái számára.

A kivándorlás kétszeresére nőtt az orvosi, építőipari, idegenforgalmai és szolgáltatási szektorban.

A bosnyákok, a macedónok és a szerbek mennek Horvátországba vagy Szlovéniába dolgozni, míg a horvátok és a szlovénok Németországba indulnak.

A leginkább vállalkozó szellemű emberek távozása veszélybe sodorja a térség országainak gazdasági és politikai jövőjét. És nemzeti fennmaradását.

A fiataloké a jövő

A távozást tervezők nagy része fiatal diplomás, vagy olyan szakképzettséggel rendelkezik, amely anyaországának is hasznára lehetne.

Az emigráció csökkenti az érintett országok életerejét,

hiszen a fiatalokat viszi el, akiktől a lakosság megújítása várható lehetne.

A kivándorlás tehát a születésszámot is befolyásolja, mert a gyerekvállaló korban lévők mennek el elsősorban.

Családot – fejlődni és gyarapodni képes családot – tehát nem otthon, hanem külföldön alapítanak.

Kevesebb lesz az ellenzéki szavazat

A kiutazókról nincs semmiféle nyilvántartás sem tartományi, sem állami szinteken.

A régió egészében nehezen számszerűsíthető a mozgás, mert a távozóknak nem kell hivatalos bejelentést tenniük.

Az emberek úgy tűnnek el a munkaügyi nyilvántartásból, mintha soha nem is lettek volna benne.

A kivándorlás kicsit sem zavarja az országok politikai vezetését.

Mert meggyőződésük szerint a munkanélküliségi adatok javulása a társadalmi feszültségek enyhülésével jár.

Akik viszont elmennek, a választásokon ugyan kifejezhették volna a haragjukat, de külföldről aligha vesznek részt a voksoláson.

Új Gastarbeiterek

A Balkánon az emigrációnak nagy hagyománya van.

A szocialista Jugoszlávia idején sok férfi ment dolgozni Németországba vagy Ausztriába, vendégmunkásként – Gastarbeiternek hívták őket.

A szerbhorvát, illetve a mára már egymástól szétvált szerb és horvát nyelvben a gastarbajter szó az emigráns szinonimája lett.

Később az 1990-es háborúk is jelentős kivándorlást váltottak ki.

A mai napig egész családok hagyják el Bosznia-Hercegovinát, ahogy a szomszédos Horvátországot is, pedig az utóbbi 2013 óta az EU tagja.

A horvátoknál csak a főváros, Zágráb, a tengerparti városok és a turisztikai övezetek képesek megélni.

Néhány kilométerrel a tengerparttól, továbbá az ország keleti és középső részében gyorsan elnéptelenedő területek vannak.

A koszovói pánikrohamok

A régió egyetlen országát sem kímélte a sors.

A távozás olykor valóságos pánikszerű formát öltött.

2014–15 telén néhány hét alatt több mint 100 000 koszovói hagyta el az országot, a lakosság mintegy 7 százaléka.

2017. szeptember 7-én, egy újabb pánikroham miatt a koszovói hatóságok kénytelenek voltak órákra bezárni a prištinai buszpályaudvart.

Más kérdés, hogy a munkavállalási engedély és a tanulmányok folytatására jogosító papírok nélkül néhány hónap múlva kiutasították Németországból a politikai menedékjogot kérő koszovóiakat.

Montenegrói tavasz

Hasonló kivándorlási hullám volt Montenegróban 2015 tavaszán.

Az ottani lakosság Alsó-Szászországba ment szerencsét próbálni, Németország észak-nyugati tartományába, amely demográfiai válság sújtotta terület.

A helyi önkormányzati vezetők a német szövetségi kormányhoz fordultak, hogy küldjenek minél több menedékkérőt hozzájuk, mert

a helyi közösség túlélése érdekében szükség van a bevándorlókra.

Szavaikat meghallották Montenegróban is.

És a többiek

Bulgária keleti részén és Szerbia dél-keleti területein lassan egész régiók válnak néptelenné.

A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között 160 000 ember hagyta el Szerbiát.

Az ország lakosainak 2030-ban várható száma kevesebb mint 6 millió, ma 7,7 millióan élnek még Szerbiában.

A lakosság átlagéletkora az 1995-ös 38,8 évről 2015-re 42,7 évre tolódott ki.

A zágrábi egyetem földrajz karának demográfusa, Stjepan Šterc szerint Horvátország egy év alatt lakosságának a 2,2 százalékát veszítette el.

Ha ez így megy tovább, akkor a horvát lakosság egynegyedét veszítjük el egy évtized alatt

– tette hozzá Stjepan Šterc a Le Monde diplomatique-nak nyilatkozva.

Az abortusz tilalma

A demográfiai probléma és a formálódó szociális katasztrófa megoldására

a balkáni országok kormányai mindössze annyit tesznek, hogy megnehezítik az abortuszt.

Aleksandar Vučić szerb elnök arra kérte az orvosokat, hogy mutassák meg az abortuszért folyamodó nőknek az ultrahangon a magzatot, és tegyék hallhatóvá a szívhangját.

Horvátországban új törvényt hoznak az 1978-as helyett. Az abortuszt kérő nőknek szervezett tanácsadáson kell részt venniük, és a beavatkozás előtt gondolkodási időt írnak elő nekik.

Nagyon kevéssé valószínű, hogy az abortusz tilalma meg tudná állítani a demográfiai zuhanást, vagyis

a születések bármilyen eszközökkel történő serkentése önmagában nem megoldás.

De nem állítja meg a távozás ütemét az ipari termelés betelepítése a nyugati országokból sem mindaddig, amíg a térség országai nem biztosítanak tisztességes megélhetést a polgáraiknak.

Enélkül a fejlődni és a gyarapodni képes családokról beszélni a Balkán és Közép-Európa esetében csak árnyékbokszolás.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Világszerte vizsgálják az Air India Boeingjének vesztét okozó kapcsolókat
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 13:33
Számos légitársaság ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a Boeingek üzemanyagkapcsolóival
Makro / Külgazdaság Van itt uniós pénz: 70 milliárd kamatmentes hitelre pályázhatnak a magyar cégek
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 12:59
Módosítottak a kiíráson, új célokra is lehet igényelni a hitelprogram forrásaiból.
Makro / Külgazdaság Vágni vagy nem vágni – a Fed vezetői sem tudják
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 10:26
Erős a politikai nyomás, a Fed-et vezető testület pedig megosztott.
Makro / Külgazdaság Romániában már megtörtént az itthon is nagyon várt fordulat
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 09:28
Egy éve először mértek ilyet.
Makro / Külgazdaság Hiába tért magához a magyar autóipar, az összkép lesújtó
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 08:33
Vannak életjeleket mutató szektorok, de második ránézésre sem tudott sok biztatót mondani a KSH a magyar iparról.
Makro / Külgazdaság Itt az újabb fordulat: Trump megint meggondolta magát
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 07:53
Három hónappal a tiltás után újra szabad az út az Nvidiának.
Makro / Külgazdaság Mégis, mi folyik Kínában?
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 06:42
Nem nagyon viselte meg a gazdaságot az eddigi vámháborúzás.
Makro / Külgazdaság Trump vámjai alatt liheg az EU – már keresik a megoldást
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 17:09
Augusztus 1-ig halasztják a viszontvámokat.
Makro / Külgazdaság Trumpra hangoltuk magunkat – nem volt könnyű dolgunk
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 15:06
A Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly az újabb vámháborús bejelentések apropóján megpróbált valamilyen logikát kiolvasni az amerikai elnök első féléves ténykedéséből.
Makro / Külgazdaság Nehéz elhinni, de talán nem drágul tovább a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 12:49
Kedden is kitart az átlagár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG