2025 első hónapjaiban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 millió főt, majd 2025 májusában 4 millió 669 ezer főre esett, így a március-májusi háromhavi átlag 25 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakától. A foglalkoztatási ráta 75 százalékos a 15-64 éves korosztályban. Ágazati szinten a munkaerőpiac mintegy kétharmadát kitevő szolgáltató szektor húzza a foglalkoztatást. Az iparban strukturális átalakulás zajlik: a hagyományos iparágakban csökkenés látható, ugyanakkor új üzemek létesülnek (akkumulátorgyárak, autóipar elektromos átállása), amelyek a későbbiekben új (főleg vendégmunkás) munkahelyeket teremtenek.
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat: 2025 májusában a következő három hónapban a létszám bővítésére készülő cégek aránya 9 százalék volt, míg 12 százaléka csökkenteni szeretné az állományt. A kereskedelemben és az építőiparban a létszámcsökkentésre készülők vannak határozott többségben a bővíteni szándékozókkal szemben, az iparban ez a két arány nagyjából megegyezik, míg az üzleti szolgáltatások terén a várakozások alapján létszámbővítés lesz.
A foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások, 2019-2025 között
(egyenleg-mutatók*, szezonálisan kiigazított adatok)
*/ Az egyenleg a pozitív és a negatív választ adók arányának a különbsége
Forrás: GKI
Új munkahelyek elsősorban a magánszektorban jönnek létre – például a logisztikában, az üzleti szolgáltatásokban, a turizmusban és az újonnan induló ipari beruházásoknál várható létszámbővítés. Elbocsátások inkább az állami szférában vagy a hagyományos ipar bizonyos területein fordulnak elő. Ugyanakkor néhány ágazatban (például a feldolgozóiparban) kezd kirajzolódni egy olyan trend is, hogy a nyugdíj, vagy munkahelyváltás miatt kilépő munkavállalók helyét egyre kevésbé töltik be. Emellett a munkaerőhiány minden harmadik szolgáltató, minden negyedik építőipari és minden ötödik iparvállalatnak okoz lényeges gondokat. A mérnöki, informatikai, egészségügyi és egyéb magas szaktudást igénylő pozíciókra sok cég nehezen talál megfelelő embert. A fizikai szakmák közül is több hiányszakma van (például építőipari szakmunkások, gépkezelők, sofőrök), valamint a vendéglátóipar és turizmus is szakemberhiánnyal küzd (aminek részben oka az alacsony kereseti szint).
A munkanélküliek száma májusban 210 ezer fő volt, ami alapján a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot tett ki, ami lényegében megfelel az egy évvel korábbi értéknek. A munkaerőpiac feszességével kapcsolatos kételyeket erősíti, hogy a munkakeresés átlagos időtartama már 12,8 hónap, vagyis több mint egy év. Az állástalanok jelentős része tartósan munkanélküli: a munkakeresők egyharmada legalább egy éve keresett állást, jóllehet 42 százalékuk 3 hónapon belül el tud helyezkedni. Mindez rámutat, hogy a kedvező aggregált mutatók ellenére vannak csoportok, akiket nehéz visszavezetni a munkaerőpiacra. A munkanélküliség országon belül is területi eltéréseket mutat (például Dél-Dunántúlon magasabb az arány, míg Nyugat-Dunántúlon sok helyen – papíron – szinte teljes a foglalkoztatottság). Szintén gondot jelent, hogy a regisztrációból kikerültek egy része nem talált munkát (ők a potenciális munkaerő tartalékban jelennek meg).
Az üres álláshelyek száma továbbra is jelentős: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben átlagosan mintegy 65 ezer betöltetlen álláshely volt országszerte (a versenyszférában 39 ezer, közszférában 24, egyéb helyen 2 ezer). Ez ugyan némileg alacsonyabb a 2022. évi csúcsnál, de még mindig magas.
Az elmúlt években a magyar munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kaptak a külföldi vendégmunkások, 2025 tavaszán mintegy 104,6 ezer külföldi állampolgár dolgozott Magyarországon, ami egy év alatt 2100 fős növekedés. A külföldi munkavállalók aránya így 2 százalék körüli a teljes foglalkoztatáson belül, de egyes iparágakban koncentrálódik a jelenlétük.
Főként az iparban és építőiparban, különösen a nagy gyárakban, építkezéseken, valamint a logisztikában és mezőgazdaságban dolgoznak jelentős számban vendégmunkások. Származási országukat tekintve sokan érkeztek harmadik országokból (EU-n kívülről), például Ukrajnából, Szerbiából, Vietnamból, a Fülöp-szigetekről. 2025-ben a kormány korlátozásokat vezetett be a vendégmunkások alkalmazására: 2025-ben legfeljebb 35 ezer fő kaphat új foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt Magyarországon (a korábbi kvóta 2024-ben még 55 ezer fő körül alakult). Ugyanakkor ez alól felmentést lehet kapni, ami nem javítja az átláthatóságot.
Fotó: Depositphotos
A tervek szerint 2025 folyamán több nagy üzem (BMW, CATL és Eve Power akkumulátorgyár, BYD stb.) kezdi meg működését, ami lokálisan tovább élezi a munkaerőhiányt és bérfelhajtó hatású az érintett régiókban. A vállalatok egy része emiatt béremeléssel, automatizációval vagy külföldi munkaerő bevonásával (vendégmunkások) próbálja orvosolni a munkaerőhiányt.
2025 egészében a foglalkoztatás magas szinten marad ugyan, de csökkenés valószínű.
A munkaerőpiac szerkezeti feszültségeinek kezeléséhez középtávon elengedhetetlen a termelékenység javítása és a képzett munkaerő utánpótlásának biztosítása. A munkaerőpiac hosszabb távú kihívásai közé tartozik a demográfiai szorítás (egyre kevesebb a fiatal belépő, miközben a nyugdíjba vonulók száma nő) és a kivándorlás újbóli felgyorsulása (csak 2023-ban nettó 20 ezer fő költözött külföldre). Ezek hatására a munkaerőhiány bizonyos szakmákban akutabbá válik, ami a gazdasági növekedés korlátja lesz.
Az olasz idegenforgalom megérzi az amerikaik távolmaradását is, akik húsz százalékkal kevesebben érkeztek tavalyhoz képest. 
