A magyar gazdaságnak van néhány olyan területe, amely az elmúlt években az átlagosnál lényegesen fejlettebbnek bizonyult, illetve az átlagosnál gyorsabb fejlődésre volt képes. A GKI szerint ezek részben örökölt adottságok voltak (például a fejlett gyógyszeripar), részben a multinacionális cégek (erre is építő) regionális termelés-szervező tevékenységének eredményei lettek (például a járműipar és háttéripara), részben magyar tulajdonú cégek nemzetközi sikerét jelentették (például nemzetközi fuvarozás), részben pedig a magyar gazdaságpolitikai lépések eredményei voltak (például az autópálya-építés).
| A GKI Gazdaságkutató Az Esélyek című kiadványa a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország - elsősorban a környező, versenytárs országhoz viszonyított - pozícióját. Képet ad arról, hogy az elmúlt néhány évben mely területeken sikerült előrelépni, s hol nőtt a lemaradásunk más országokhoz képest. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országok három csoportja szerepel. Egyrészt azok, amelyek teljesítménye a nemzetközi verseny mércéje (USA, Japán, Eurózóna). Másrészt a közvetlen versenytárs országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország), harmadrészt pedig azok a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek gazdaságok, amelyek egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (Horvátország, Bulgária, Románia, Ukrajna). |
Az autógyártás a húzóágazat
A GKI elemzése szerint Magyarország legdinamikusabb ipari ágazata a gépjármű-gyártás. Abban, hogy egy autóipari, vagy gépgyártó vállalat mely országot választja, hol bővíti tevékenységét, abban nagy szerepe van a kedvező és kiszámítható jogi- és adókörnyezetnek, az egyedi kedvezményeknek és támogatásoknak, a szükséges képzettségű illetve kiképezhető/betanítható munkaerő jelenlétének. Ez utóbbi vonatkozásában Magyarország a vállalatvezetők megítélése szerint ugyan az élmezőnyben helyezkedik el a régióban, azonban pozíciója az elmúlt négy évben jelentősen romlott. Ezek mellett nagy jelentősége van a kiépített infrastruktúrának is.
Fontos az úthálózat
A kutatás szerint a megfelelő kiterjedésű és minőségű közlekedési, logisztikai infrastruktúra nagyban hozzájárul az adott ország versenyképességéhez. Az úthálózat minőségének megítélése Horvátország után hazánkban a második legkedvezőbb a régióban. Magyarországon a háromnegyedét közúton végzik, ami l megfelel az EU-átlagnak, a vasúti áruszállítás 20%-os arányával viszont kissé felülmúlja azt. A vasúti áruszállítás folyamatosan veszít versenyképességéből a közúthoz viszonyítva, egyrészt drága, másrészt - mivel kötöttpályás - közvetlenül nem elérhető mindenhol. A közösségi (közúti és vasúti) közlekedés átfogó működési és finanszírozási reformra, modernizációra szorul, állaptja meg a GKI.
A kulcs a rendszerhez
Az infokommunikációs szektor kulcsfontosságú a többi ágazat szempontjából. A közép- és kelet-európai országok közül 2011-es adatok szerint Magyarország ezer lakosra vetítve 530 PC-vel a harmadik helyet foglalja el Szlovákia (666) és Csehország (571) mögött, vagyis Magyarország jó helyen áll. A szélessávú rendszerek leginkább azokban a tagállamokban terjedtek el, amelyekben infrastrukturális verseny zajlik. Magyarországon az ezer lakosra vetített szélessáv-előfizetések száma 2010-ben régiónkban a legmagasabb volt.
Van tartalék a gyógyszeriparban
Az elemzés szerint, bár a régióban Magyarországon a legnagyobb az egy cégre jutó gyógyszeripari árbevétel, azonban még így sem érjük el az EU-átlag felét. Ennek fő oka, hogy hazánkban nagy tömegben alacsonyabb értékű gyógyszereket gyártanak, s az automatizáció foka is alacsonyabb. Az egy gyógyszeripari dolgozóra jutó bruttó hozzáadott érték szempontjából - a fajlagos árbevételhez hasonlóan - Magyarország a régió éllovasa.
Magyarország biotechnológiai szabadalmi kérelmeinek aránya az összes OECD tagországéhoz viszonyítva lényegében azonos a lengyelekével és a csehekével, akikkel együtt éllovasoknak számítunk a régióban. Hazánk nemzetközi biotechnológiai szabadalmi kérelmeinek aránya az összes szabadalomból (az OECD átlaghoz képest) magas, megfelel az EU és Japán átlagának, s a régióból csak Lengyelországé nagyobb.
Átlagon felül
A nemzetközi értelemben mobil szolgáltató központok (call centerek) közül a régióban az egy alkalmazottra jutó árbevétel szempontjából a magyarok voltak a leghatékonyabbak 2010-ben, még az EU-átlagot is felülmúlták. Az egy alkalmazottra eső bruttó hozzáadott érték szempontjából Magyarország versenypozíciója már nem ilyen kedvező, csupán a régió középmezőnyében foglal helyet.
A környezetvédelmi adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2010-ben 2,6 százalék volt. Ez valamivel kisebb a 2006-os aránynál, de még így is az egyik legnagyobb a vizsgált országok között, s még az EU átlagát is meghaladja. A környezetvédelmi szabályozások vállalatvezetői elfogadottsága is az egyik legerősebb hazánkban.
Több mit háromezer lakóegység. 
