5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Miközben Európában a menekültkérdésen és migráción vitatkoznak, másutt ez régen nem kérdés. Olyan országok is vannak, ahol a helyi lakosság kisebbségbe szorult. De ha kivonnánk a bevándorlókat a gazdaságból, hirtelen eltűnne az ország GDP-jének túlnyomó része.
Kuvaiti pláza (fotó: Wikimedia Commons)

A Statista.com összeszedte azt a tíz országot, ahol – az ENSZ adatai alapján – a 2013-as évben a legmagasabb volt a nem helyi születésű lakosság aránya. A lista  tanulságos, a migránsok főleg gazdag országokba mentek. Sok helyen azonban mára a gazdaság nélkülözhetetlen szereplőivé váltak.

Összehasonlításképpen, a magyarországi lakosság körében mintegy négy százalék a nem Magyarországon születettek aránya, ennek is mintegy fele határainkon túli magyar. Nyugat-Európában ez a szám jellemzően 10-15 százalék.

10. Szingapúr: 42,9 százalék

A Malajzia és Indonézia között egy fontos tengerszorosban levő városállam lakóinak négy hivatalos nyelve is van, az angol, mandarin (kínai), a maláj és a tamil, ez is jelzi, micsoda nemzetközi kavalkád lehet ott. Miután pár évtized alatt nőtt ki kikötője, majd pénzügyi szektora révén elmaradott településből világvárossá, felhőkarcolókkal és üvegpalotákkal, a gazdasági fejlődés sok bevándorlót szívott fel.

9. Luxemburg: 43,3 százalék

Nem túl nagy ország, de nem is annyira mini, nagyjából egy kisebb magyarországi megyének felel meg. Igen gazdag, Európa egyik pénzügyi központja, híres a tőzsdéje, híresek a luxemburgi befektetési alapok, több európai uniós intézmény székhelye. Pár éve ott székel a magyar Fotex is.

Bár a Wikipedia szerint nemzeti mottója: „Azok akarunk maradni, akik vagyunk”, ez a jelek szerint nem sikerült neki, hiszen a lakosság közel fele külföldön született. A jólét miatt azonban ez valószínűleg nem sokakat zavar, avagy hallottak már olyat, hogy a luxemburgiak bevándorlókat vegzálnak? Lehet, hogy nálunk is a jóléttel van a baj?

8. Brunei: 49,3 százalék

A Brunei Szultanátus egyetlen szárazföldi szomszédja Malajzia, a lakosság kétharmada maláj, de fontos a kínaiak szerepe (15 százalék) és az angol nyelv is. A Wikipedia ezt is kicsi, de gazdag országnak nevezi (kőolajbevételei vannak), egyik nagyobb megyénknek megfelelő a mérete. A gazdagság nyilván komoly vonzerő a bevándorlók szemében.


Statista

7. Bahrein: 54,7 százalék

A Bahreini Királyság is kis olajmonarchia a Perzsa-öbölben, Szaúd-Arábia partjainál, kis területen eléggé sok lakossal, melyek nagy része arab, de van közöttük perzsa, indiai, európai és még sok más.

6. Andorra: 56,9 százalék

A Spanyolország és Franciaország között a Pireneusok völgyében meghúzódó járásnyi ország turisztikai és pénzügyi központ is. Eredeti lakosai, a katalánok kisebbségbe szorultak, főleg spanyol, portugál, francia bevándorlók lepték el őket, de úgy tűnik sok nyugat-európai nyugdíjas, például angol is tengeti ott napjait.

A Európai Unión belül található többi törpeállamhoz – San Marino, Monaco, Vatikán – hasonlóan nem az EU tagja, de különböző területeken, mint egyes vámok, hasonló jogokat élvez, mintha tag lenne.

5. Kuvait: 60,2

A kis olajmonarchiáknál kicsit nagyobbacska, talán négy-öt magyar megyét is kitevő méretű ország Kuvait, amely kapcsán még Irak is hajlandó volt beleszaladni egy méretes amerikai pofonba (Öbölháború). A hatalmas olajkinccsel rendelkező országban igen sok a vendégmunkás, ami abból is látszik, hogy a munkaképes korúak között majdnem kétszer annyi a férfi, mint a nő. A legtöbbjük más arab országokból jött, de vannak dél-ázsiaiak is szép számmal.

4. Monaco: 64,2 százalék

A művészek, hercegek, filmcsillagok és olajmágnások, jachtok és kaszinók városállama, ahol sok gazdag ember telepedett le. Valahogy itt sem nagyon tüntetnek a bevándorlók ellen. Mennyit számít a pénz…

3. Katar: 73,8 százalék

Az olajemírséget a Wikipedia a világ leggazdagabb országának nevezi, ahol az egy főre jutó GDP a legmagasabb, mintegy 90 ezer dollár volt 2010-ben. (Bár azóta esett az olaj ára.) Alig vannak helyi lakosok, még az arabok sincsenek már többségben, számos ázsiai országból érkeztek bevándorlók, igaz, főleg muszlimok.

2. Egyesült Arab Emírségek: 83,7 százalék

Ez az ország Magyarországhoz fogható mind területben, mind lakosságban – csakhogy itt aztán már alig maradt őslakos, a Wikipedia szerint már tíz százalék alá esett az arányuk. Az állampolgársággal rendelkezők aránya viszont 20 százalék.

A legtöbb bevándorló ráadásul dél-ázsiai, így már az arab nyelv is kezd háttérbe szorulni a közvetítő nyelvként használt angollal szemben. Ezt az országot tényleg elözönlötték a külföldiek, mégis a térség egyik legstabilabb és leggazdagabb állama. Mi lenne ott bevándorlók nélkül? Eltűnne a termelés kilenctizede? Vagy még több?

1. Vatikán: 100 százalék

A Szent Városban nem született senki, az ország lakossága kizárólag bevándorlókból áll. Igen, tulajdonképpen a pápa is az, hiszen argentin születésű. Persze ez egy különleges eset, nem csak méretét, hanem más tulajdonságait tekintve is leegyszerűsítés a Vatikánt országnak nevezni.

(Korábbi cikkünk: 5 totális hülyeség a külföldiekkel kapcsolatban)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezetője
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 20:19
Balázs Zoltán sok területen évtizedes tapasztalattal rendelkezik, Kármán András a piaci gondolkodását, hatékonysági szemléletét és szervezetépítő készségét tartja elengedhetetlennek.
Makro / Külgazdaság A választás óta nem volt ennyire drága az euró, mint kedd este
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 19:33
Elhagyta a 367-es szintet is kedden az euró-forint árfolyam, a dollár-forint 317-nél jár.
Makro / Külgazdaság Trafóháznál robbant pokolgép a német-lengyel határnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 17:15
Az elkövetőknek egyelőre nyoma sincs.
Makro / Külgazdaság Rekordösszegűre nőhetnek a kórházi tartozások idén
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 15:46
A legfrissebb adatok szerint már 59 milliárd forint a kórházak összesített adóssága, az egyetemi klinikák is tetemes összeggel tartoznak. 
Makro / Külgazdaság Összeomló beruházások, szárnyaló ipar: ilyen volt a kormányváltás utáni gazdasági átmenet
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 1. 12:12
Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.
Makro / Külgazdaság Húsbavágó: áttört egy határt a benzin átlagára
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:39
Határozott mértékű az árváltozás, legalábbis a 95-ös benzinnél.
Makro / Külgazdaság Befékezett a feldolgozóipar – így értékelték augusztust a menedzserek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:06
Megérkeztek az értékek a múlt hónap kapcsán.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter új fejezetet nyitna az INA-ügyben?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 09:09
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, miután horvát kollégájával egyeztetett.
Makro / Külgazdaság Meglepetéssel indul a nap: gyorsabban nőtt a magyar gazdaság a korábban vártnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:30
Enyhén felfelé javította második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves, az áprilistól június végéig tartó időszakot felölelő GDP-adatot.
Makro / Külgazdaság Komoly tartalékot talált a költségvetésben a GKI
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:11
Gazdasági ügyekre, államadóssági kamatokra, valamint kultúrára, sportra és vallási célokra is GDP-arányosan többet költ Magyarország az uniós vagy régiós átlagnál a GKI szerint. A gazdaságkutató számításai alapján a kiadások mérséklésével összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás válhatna átcsoportosíthatóvá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG