2023. októberben az ipari termelés volumene – az első becsléssel összhangban – 3,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött – közölte szerda reggel az iparra vonatkozó második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A tájékoztatás szerint az ipari export volumene 1,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,6, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 3,0 százalékkal bővült.
Az első becslést követően a szakértői kommentárokat a szinténa Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor ebben a cikkben gyűjtötte össze.
Az ipar belföldi értékesítése 8,7 százalékkal visszaesett, azonban a feldolgozóiparé 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,0, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 23 százalékkal csökkent.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 4,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 11,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,9 százalékkal bővült.
- A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 9,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 38 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 30 százalékkal kisebb lett.
- A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a leginkább, 17,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 4,9, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24 százalékkal esett vissza.
- A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi értékesítés nőtt, a kivitel csökkent. Mindössze három alágazatban emelkedett a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a növényi, állati olaj gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi hét alágazatban 0,9 és 24 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
- A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 12,0 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 15,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
- Az előző havi növekedéssel szemben az 5 százalékos feldolgozóipari súlyú gép, gépi berendezés gyártása 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében visszaesést mért a KSH.
Az ipari termelés Pest régióban (8,6 százalékkal), Dél-Alföldön (5,3 százalékkal) és Dél-Dunántúlon (5,1 százalékkal) nőtt. A többi régióban 3,0 és 12,5 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 7,1 százalékkal kisebb volt a 2022. októberinél. Az új belföldi rendelések 2,5, az új exportrendelések 7,9 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány október végén 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
2023. január–októberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,7 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,1, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 15,7 százalékkal kisebb lett. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,7 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi háromban 6,4 és 15,5 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 11,2 százalékkal bővült.
