Felbőszítette az ukránokat a lengyel külügyminiszter békejavaslata

Ukrajna külügyminisztériuma és a krími tatár kisebbség képviselői dühösen reagáltak arra, hogy Radoslaw Sikorski, Lengyelország külügyminisztere felvetett egy új lehetőséget a Krím félsziget jövőben státuszával kapcsolatban – adta hírül a Notes from Poland hírportál. A Krímet 2014-en szállta meg és annektálta Oroszország, ám az ukránok ragaszkodnak a visszaszerzéséhez.

Ennek tükrében valóban elfogadhatatlannak tarthatják Sikorski ötletét, amely egyik félnek sem ítélné a területet, hanem az ENSZ ellenőrzése alá helyezné. Az ukrán médiában végigfutott a hír a politikus megjegyzéséről, aki a kijevi Yalta European Strategy konferencián adott hangot véleményének. Tehát nem a varsói kormány álláspontjáról van szó – a lengyel külügyminisztérium nem is kommentálta a miniszter megszólalását.

Az orosz Interfax hírügynökség a napokban pontosan idézte Sikorski szavait. E szerint „a Krím szimbolikusan fontos Oroszországnak, és különösen Vlagyimir Putyin államfőnek. Eközben stratégiailag kulcsfontosságú Ukrajnának. Így nem látom hogyan juthatnának egyezségre anélkül, hogy a félszigetet demilitarizálnák.” „A területet az ENSZ ellenőrzése alá helyezhetnénk azzal a megbízatással, hogy készítsen elő egy népszavazást, miután igazolták, hogy kik a Krím valós lakói. Ezt a folyamatot a 20 évre tervezhetnénk.” Sikorski azt is megjegyezte, hogy hibát követne el a Nyugat, ha azt várná Ukrajnától, hogy ne harcoljon a Krímért. „Ha az ukránok akárcsak szimbolikusan harcoltak volna a Krímben, Putyin nem mert volna rátámadni a Donbaszra.”