A lengyel pénzintézetek egyik legnyomasztóbb öröksége a nyugati valutákban felvett lakossági hitelek, döntően jelzáloghitelek megoldatlan ügye. A mostani kormányzati ciklusban ugyan történtek próbálkozások a tisztázásra, ám úgy tűnik ezen a héten pont kerülhet a mintegy 130 milliárd zlotyt (32,5 milliárd dollár) érintő ügyre.
Az alacsony kamatláb kilátások miatt több mint félmillió lengyel polgár adósodott el lengyel zloty helyett svájci frankban a 2004-es csatlakozást követő években. A gazdasági válság azonban a svájci valutát is érintette és a jelentkező árfolyamkockázat felülírta a korábbi elképzeléseket: a törlesztőrészletek az egekbe szöktek. 2015-re már komoly politikai kockázatot rejtett magába a kormányzat számára is ez a megoldatlan ügy.
Miután közel fél évtized elteltével sem sikerült politikai megoldást találni, így a téma eljutott az EU legfelsőbb bíróságaihoz: október 3-án az Európai Bíróság határozatot hoz a hitelszerződésekben rejlő, potenciálisan visszaélésszerű záradékokról – írja a Financial Times.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a legrosszabb esetben Lengyelország bankjainak a döntés zlotymilliárdokba fog kerülni.
A bizonytalanság középpontjában az áll, hogy mit kell tenniük a bankoknak, ha hitelszerződésük záradékai visszaélésszerűnek bizonyulnak a fogyasztók számára. Az elemzők szerint az egyik viszonylag enyhe lehetőség, hogy a bankokat arra kényszeríthetik, hogy visszatérítsék a devizahitelek túlzott felárát.
A bankok számára aggasztóbb kilátásnak tűnik az, ha arra kényszerülnek, hogy egyes svájci frank-hiteleket zloty-hitelekké konvertálják, miközben megtartják a svájci frank kamatlábait. A legrosszabb forgatókönyv pedig az lenne, ha mindez az eredeti árfolyamon történne.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
