Az elemzőket is meglepte a harmadik negyedéves GDP 0,3 százalékpontos fölfelé korrigálása, ugyanakkor a gazdaság idei 4 százalékos növekedési ütemét továbbra sem tartják reálisnak a Privátbankár.hu-nak nyilatkozó elemzők. Ahogy arról korábban már írtunk, a júliustól szeptemberig tartó negyedévben 3,9 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene éves alapon, míg negyedéves szinten 0,9 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítmény.

Laza marad a jegybank

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a revízió mértéke meglehetősen nagy, amit elsősorban a piaci szolgáltatásoknak a vártnál kedvezőbb teljesítménye magyaráz. A részletek alátámasztották, hogy a keresleti oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, valamint a beruházások hajtották, míg a termelési oldalon a szolgáltatások, ipari termelés, valamint az építőipar jelentették a növekedés forrását. A belső kereslet érdemi erősödésével az import is látványosan felpörgött, egyértelműen túlmutat az export mértékén.

Ürmössy Gergely elmondta, az adatok érdemi változása miatt a korábbi 3,7 százalékos előrejelzés két tizeddel emelkedett, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet az ütem. Az idei évre 2,3 százalék az inflációs becslés, míg 2018-ban 3,2 százalék is elképzelhető. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája laza maradhat, a három hónapos bankközi BUBOR kamat, amely jelenleg 0,03%, 2018 végéig várhatóan nem fog emelkedni.

4 százalék alatt marad az éves ütem

Az ING Bank vezető elemzője is meglepődéssel fogadta a jelentős módosítást, a szakértő szerint a várakozásoknak megfelelően a belső tételek húzták a növekedést. A beruházások 20,3 százalékos éves bázisú növekedése mögött az uniós projektek felpörgése, a feldolgozóiparban tapasztalt beruházások, illetve a lakáspiac húzódnak meg. Hozzátette: a fogyasztás esetében is dinamikus bővülést látunk, melyet a III. negyedévben elsősorban a természetbeni társadalmi juttatások jelentős emelkedése hajtott – emiatt a háztartások tényleges fogyasztása 2,7 százalékponttal segítette a GDP-növekedést, ami 2006 óta nem látott mértékű hozzájárulást jelent.

Virovácz Péter szerint bár várható volt az export ütemének felfutása, a nettó export ilyen mértékű növekedést visszafogó hatására 2003 eleje óta nem volt példa: 3,2 százalékponttal mérsékelte a külkereskedelem a GDP növekedését. Párhuzamban ezzel, a termelési oldalon a szolgáltató szektor volt messze a legfőbb mozgatórugó a növekedés mögött. Az mezőgazdasági teljesítmény továbbra is kedvezőtlenül alakult a tavalyi magas bázis miatt, így 0,6 százalékponttal csökkentette a hazai termék növekedését.

Az elemző szerint az utolsó negyedévben tovább gyorsulhat a GDP növekedési üteme és elérheti a 4,2 százalékot is. Ezt alátámasztja a kiskereskedelmi forgalom kedvező alakulása, de a hamarosan megjelenő ipari termelési adatok is kulcsfontosságúak lesznek. Mindazonáltal továbbra is úgy látjuk, hogy az év egészében ha minimálisan is, de 4 százalék alatt marad a GDP-növekedés - tette hozzá.