Február 15-én jelentősen megváltozott a csődtörvény - hangzott el a Magyar Lízingszövetség rendezvényén. Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke szerint a jogalkotónak el kellene gondolkodnia, hogy a csődeljárások a végelszámolások számának 1 százalékát teszik ki, a mai gyakorlatban csődöt rendszerint akkor jelent egy cég, ha el akarja húzni a végelszámolást. Tavaly 129 csődeljárás volt mindössze, miközben a végelszámolások száma közel 20 ezer volt. A kényszertörlésekkel kapcsolatban is óvatosabb lenne a FOE-elnöke, hiszen ezzel azt idézhetjük elő, hogy a törölt cég helyére tartozás nélkül simán új alakulhat.
Mi a baj a sorsolással?
A FOE elnöke aggályosnak tartja a felszámolók "gépi sorsolását", az adatok szerint érdekes módon vannak lényegesen több céget kapó felszámolók. A program nem súlyoz a felszámolandó vagyon alapján és a visszatevéses módszert alkalmazza, azaz mindig minden felszámolóból "sorsol". A névjegyzék okán a cégek száma 20 százalékkal nőtt, az eljárások száma ugyanakkor közel 40 százalékkal csökkent (a már említett kényszertörlés okán).
Az I. fokú végzésig nem lehet tudni, ki a felszámoló, csak a jogerőre emelkedéskor jelöli ki a bíróság a felszámolót. Ez - bár garanciális elemnek jó - komoly feladatot jelent a felszámolóknak, hiszen a korábbi 5 nap helyett 2 nap alatt ki kell jelölni a felszámoló személyét. Ha erre képtelen az adott felszámoló, akkor törölni kell a céget. Aggályos, hogy törléssel fenyegeti a felszámolót ma már olyan esetben is, ha pénzbírságot kap a bíróságon, ez azonban sokszor nem mulasztás, hanem tévedés eredménye, ami okán komoly a félelem a felszámolók között. A fentiek összegzése szerint mindegy, hogy miként teljesít a felszámoló, a fontos az, hogy ne kapjon bírságot, hiszen akkor benn marad a névjegyzékben és tovább sorsolhatják új és új cégre. Hasznosabb lenne a felszámolási eljárás sikerességét is mérni.
A továbbképzéssel is lesznek gondok
Egy felszámoló jövő októbertől a korábbi öt helyett legfeljebb három cégnél bonyolíthatja a felszámolást. Probléma, hogy a szakmai továbbképzés feltételrendszere még nincs kialakítva, ugyanakkor a végrehajtóknak jövő év végéig meg kell felelni a ma még nem létező szabálynak. A felszámolói címjegyzék aktuális listája egyelőre csak a cégneveket és a címeket sorolja fel, a felszámolóbiztosok névjegyzéke hiányzik.
Somogyi Ferenc nem tartotta jó megoldásnak a felszámolás elrendelésekor kötelezően képezendő céltartalékot - ha egy cégvezető eltűnik, ki intézkedne a céltartalékról? A FOE korábban egy kötelező letétet szorgalmazott, amelyet minden cégnek el kellett volna különítenie, ezt azonban nem támogatta a jogalkotó. Az elektronikus értékesítési rendszerrel kapcsolatban is számos kérdést fogalmazott meg a FOE.
Mi a helyzet a lízing termékekkel?
Az Új Polgári Törvénykönyv viszonylag kismértékben szabályozta a lízing terméket, ám új szabályokat hoz a piacra. Somogyi jelezte: a felszámolók bizonyosan azt akarják majd, hogy az operatív lízingszerződéseket az új ptk. alapján átminősítsék pénzügyi lízinggé, hiszen ekkor pénzzé lehet tenni az adott eszközt. A felszámolók itt kihasználják azt, hogy a törvény szerint az operatív lízing átalakul, ha a futamidő eléri az eszköz gazdasági élettartamát, vagy akkor, ha lízingtárgy értéke a követelés szintje alá süllyed.
Itt nincs egyértelműsítve, hogy a tényleges, vagy a számviteli (amortizációs) élettartamot kell-e alapnak tekinteni és hasonló problémákat jelent az érték megállapítása. A tanácskozáson ugyanakkor a lízingcégek részéről elhangzott, hogy kiadás előtt van egy jogszabály-magyarázat, amely szerint alapvetően a felek szerződéses akarata lesz a meghatározó abból a szempontból, hogy miként is kell kezelni az adott lízingterméket, így nem lehet átminősíteni az olyan szerződést pénzügyi lízinggé, ahol teljesen más a szerződéses viszony
Az a szabályozás, hogy a lízingbevevő jogosult a dolog tulajdonjogának átadására, vevőkijelölési szempontból jó, de felveti a fedezet-elvonás kérdését is Somogyi Ferenc szerint. A FOE elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbiaknál lényegesen komolyabb feladata van a lízingcégeknek abban, hogy minden felszólítást igazolhatóan megküldjön az ügyfélnek, miután komolyabbak lettek ezen felszólítások igazolásának kötelezettségei.
A Lízingszövetség tagjai arra is felhívták a felszámolók figyelmét, hogy az új ptk. diszpozitív, azaz a lízingcégeknek joguk van és lesz a törvény bizonyos elemeinek kizárására.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
