2021-ben többnapos „fesztiválszerű” programsorozattal, hagyományteremtő módon kívánja a kormány megünnepelni az államalapítást. Szent István napja alkalmából a fő programnak természetesen a minden eddiginél látványosabb és nagyobb fény- és tűzijáték várható.
„Augusztus 20-án este az ünnepi programokat Európa legnagyobb tűzijátékával zárják” – közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár néhány nappal ezelőtt.
Közbeszólt a vírus
Kovács Zoltán többek között elárulta azt is, a valaha volt legnagyobb szabású ünnepre készülnek: 3,5 napon keresztül 17 rendezvényhelyszínen több száz program lesz.
Az államtitkár szerint azt már tavalyelőtt eldöntötték – de tavaly a koronavírus-járvány nem tette lehetővé –, hogy az államalapítás ünnepét szeretnék olyan eseménnyé emelni, amely túlmutat a korábbi nemzeti ünnepeken. A grandiózus tűzijátékkal és programokkal a tetszhalott állapotából ébredő fővárosi turizmusnak is segítenének. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerint az ünnepi programok célja az is, hogy megsegítsék a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került turisztikai ágazatot és az abból élő családokat.
Beszédes, hogy még a járvány miatti korlátozásokat is feloldották. Vagyis az augusztus 20-ai központi rendezvényeket nem érintik majd a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő intézkedések. (Nemcsak az államalapítás ünnepén, de a szeptemberi Négyesfogathajtó Európa-bajnokságon, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is érvényes lesz a lazítás.)
Nagy durrogtatás mellé természetesen óriási költségvetés is társul. Tavaly sem aprózta volna el a kormány az államalapítás megünneplésé, háromnapos rendezvénysorozatot szervezett. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. 6,57 milliárd forint értékben kötött szerződést az augusztus 20-i ünnepségsorozatra, amiben a tűzijáték ára benne se volt, erre 1,3 milliárdot szántak.
Hogy pénteken mennyire őrült sok pénzt fognak fellőni 34 perc alatt, érdemes visszanézünk az elmúlt éveket, mekkora keretet szánt a budapesti fényparádékra a kormány.
Felére vágták
Már a 11 évvel ezelőtti ünnepség is merőben sajátosra sikeredett. Míg a 2010-et megelőző években 300 millió forint körüli összegbe került az ünnepség megrendezése, 2010-ben ennek az összegnek a felét, 150 millió forintot fordítottak rá. A szerényebb költségvetésből történő ünneplés mögött egy civil kezdeményezés állt, amely tagjai azt szerették volna elérni, hogy egyáltalán ne legyen tűzijáték, az összeget fordítsák a Borsodban, Felső-Szabolcsban és a Közép- és Alsó-Tisza vidékén élő árvizek károsultjaik javára. A kormány végül részben megadta magát, kisebb lett a tűzijáték kerete, a fennmaradó összeg pedig az előbb említett térségek közintézményeinek a felújítására ment.
A következő években aztán nagyjából ugyanakkora keretből valósult meg az ünnepi tűzijáték. Ez alól kivételt jelent 2011, amikor 132 milliót fordítottak erre, illetve a 2015-ös is sajátos év volt. Ekkor „csak” 128 millió forintot áldoztak rakétázásra.
Nagyobb ugrás 2017-ben történt. Ahogy arról laptársunk, az Mfor.hu írt, négy évvel ezelőtt már 224 millióból rendezték meg augusztus 20-a legfőbb attrakcióját. Ez a 200 millió forint feletti összeg nagyjából tartotta is magát. 2018-ban és 2019-ben is 222 millió forintból hozták ki a programot. Aztán jött 2020, s az ünnepi tűzijáték ára közel hatszorosára ugrott.
Eltolták
Ahogy fentebb írtuk, a kormány már 2020-ra gigantikus tűzijátékot ígért, az államalapítás ünnepét a koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon nem kísérte tűzijáték. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében lefújták a programot. Mint emlékezetes, elmaradtak a központi rendezvények is, nem volt légi parádé sem. A hvg.hu egyik korábbi cikke szerint egy nem nyilvános kormányhatározatban döntöttek arról, hogy a tavalyi ünnepségek hivatalosan nem elmaradtak, hanem azokat áttolták 2021-re.
Vagyis az idei tűzijáték a járvány miatt lefújt tavalyi lesz.
Ráadásul a kormány kifizette a meg nem tartott tűzijátékot, ugyanis az ünnepi tűzijáték megrendezésével megbízott állami vállalat, az Antenna Hungária Zrt. akár 100 százalék előlegre is jogosult volt – derült ki szintén a hvg.hu tavaly novemberi cikkéből.
Milyen is lesz az idei/tavalyi fényjáték?
A tűzijátékot most is 21 órakor kezdik el fellőni a Dunáról. A 34 perces programban a Duna vonalában 4,3 kilométer hosszan, sokkal több kilövőállásról indítják majd a rakétákat. A nagyobbakat a Margit hídról, a Petőfi hídról és 14 folyami bárkáról lövik majd fel. Összesen 40 ezer rakétát fognak eldurrogtatni, ez a korábbiakhoz képest nyolcszor-kilencszer több rakétát jelent. Az Erzsébet hídról és a Szabadság hídról görögtűz is lesz. Tóth Ferenc, az ünnepi tűzijátékot lebonyolító NUVU Kft. ügyvezető igazgatója korábban elmondta: a rakétákat többek között Spanyolországból, Portugáliából, Szlovéniából és Kínából importálták, mindegyik rendelkezik a szükséges uniós tanúsítvánnyal. Ha rossz idő lesz, a programot azonnal le tudják állítani.
Persze most sem maradhat el a zászlófelvonás, a honvédségi légiparádé és a tisztavatás. Ezzel egybekötve egy olyan katonai bemutató is lesz, amelyen az érdeklődők megbizonyosodhatnak a megújuló, erős Magyar Honvédség képességeiről – mondta Kovács Zoltán. Áder János köztársasági elnök átadja a Szent István-rendet, majd gazdára találnak a Kossuth- és Széchenyi-díjak, a Magyar Érdemrend kitüntetések, és több, a koronavírus-járvány miatt elmaradt elismerés is.
Irán azt állítja, lelőtt egy vadástgépet, miután lebombáztak az országban egy hidat. Jeruzsálemet is rakétákkal támadták a Pészah első napján. 
