A Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének Brazília kivételével minden latin-amerikai ország tagja. López Obrador a csúcstalálkozó nyitóünnepségén arról beszélt, hogy ennek a szervezetnek kellene elsődleges szerepet játszania a térség országai közötti kapcsolatok megszilárdításában. Ezzel arra utalt, hogy a CELAC-nak át kellene vennie a washingtoni székhelyű Amerikai Államok Szervezetének (OAS) szerepét. Az OAS-nak minden ország tagja az amerikai kontinensen.
"Valami olyasmit kellene létrehoznunk az amerikai kontinensen, mint ami az Európai Unió kezdetekor fennálló gazdasági közösség volt" - javasolta a mexikói elnök.
Amerika nem szereti a balos diktátorokat
A CELAC-csúcstalálkozó deklarált célja, hogy gyengítsék az OAS befolyását, amelynek a hatékonyságát többen - főleg a régió baloldali vezetésű országai - megkérdőjelezik, mert az OAS irányításában súlyánál fogva az Egyesült Államok jelentős szerepet tölt be, és gyakran bírálja a diktatórikus vezetésű baloldali tagországokat az emberi jogok helyzete miatt, és időnként büntetőintézkedéseket is kivet.
López Obrador szerint az OAS az Egyesült Államok egyik eszköze, és túlságosan beleavatkozik a tagországok belügyeibe. Egy adott tagország emberi jogi helyzetével csak akkor kellene foglalkoznia, ha az az ország kéri ezt tőle, egyébként pedig az emberi jogokat és a demokráciát érintő kérdésekben a végső ítéletet az ENSZ szakosított szervezeteinek kellene kimondaniuk - tette hozzá.
Luis Lacalle uruguayi elnök védelmébe vette az OAS-t. "Lehet egyet nem érteni a vezetésével, de negligálni nem" - jelentette ki, majd ő is nyíltan bírálta Kubát, Venezuelát és Nicaraguát antidemokratikus intézkedéseikért.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök visszautasította a kritikát, főleg az amiattit, hogy a kubai hatóságok júliusban erőszakkal oszlattak fel tüntetéseket. Szerinte azok egy olyan "opportunista rágalomhadjárat részei voltak, amelyeket az Egyesült Államok finanszírozott, és amelyek veszélyeztették Kuba stabilitását, integritását és szuverenitását".
Félix Ulloa salvadori alelnök elismerte, hogy az OAS pártos, de szerinte irreális arra számítani, hogy egy másik szervezet lép a helyébe.
Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója. 
