Carolyn Fairbairn szerint a brit vállalatok már most is a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek, és ez a Brexit által egyébként is megtépázott üzleti bizalom további eróziójához vezet. Ráadásul a brit gazdaságban rekordszintű a hazai foglalkoztatottsági ráta, és ha ebben a helyzetben a kormány "elfojtja" a hozzáférést a külföldi EU-munkaerőhöz, akkor a brit vállalatok egyszerűen nem jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges alkalmazotti gárdához. Ez viszont alacsonyabb adóbevételeket jelentene a brit költségvetés számára, és így kevesebb pénz jutna az oktatásra és az állami egészségügyi szolgálat (NHS) fenntartására is.
Vannak tippek is
Az igazgató három intézkedést javasolt a kormánynak, amelyek megszavazásával elkerülhetik a teljes gazdasági katasztrófát. Először is biztosítani kell a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, arra az esetre is, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak. Másodsorban a brit vállalatokat biztosítani kell arról, hogy elegendő idejük lesz az alkalmazkodásra az új szabályozásokhoz. Ehhez elengedhetetlen a kilépés után egy átmeneti időszak, amely csak az új migrációs rendszer bevezetését tűzi ki majd célul.
A harmadik, egyben utolsó javaslat szerint egyértelműen ki kell zárni bármiféle olyan elképzelést, amely az Európai Unión kívüli munkavállalókkal szemben alkalmazott jelenlegi nagy-britanniai vízumrendszert terjesztené ki változtatás nélkül az EU-állampolgárokra. Ennek katasztrofális hatása lenne a brit gazdaságra, és a kisebb vállalatokat sújtaná a legnagyobb mértékben - áll a Brit Iparszövetség vezetőjének levelében.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,27 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
