A fogyasztói árak (CPI) júniusban éves alapon 1 százalékkal emelkedtek, ami elmaradt a Reuters által megkérdezett közgazdászok 1,1 százalékos várakozásától, és lassulást jelent a májusi 1,2 százalékhoz képest – derült ki a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal csütörtöki adataiból, amiről a CNBC számolt be.
Az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszűrő maginfláció szintén 1 százalékra mérséklődött a májusi 1,1 százalékról. Az élelmiszerárak éves összevetésben 1,6 százalékkal csökkentek, ami enyhébb visszaesés a májusi 1,7 százalékos csökkenésnél.
Fotó: DepositPhotos.com
Eközben a termelői árindex (PPI) 4,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak, és gyorsulást jelentett a májusi 3,9 százalékhoz képest. Ez 2022 júliusa óta a legerősebb növekedés. Havi összevetésben ugyanakkor a termelői árak 0,3 százalékkal csökkentek.
A PPI idén márciusban fordult ismét pozitív tartományba, miután a közel-keleti konfliktus miatt emelkedtek a nyersanyagköltségek, ezzel véget vetve Kína egyik leghosszabb deflációs időszakának az elmúlt évtizedekben. A közel-keleti helyzet ismét az eszkaláció irányába mutat, az olajárak pedig elindultak felfelé. Erről bővebben itt olvashatnak:
A háború okozta ellátási zavarok mellett a termelői árakat az is felfelé hajtotta, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó számítási kapacitások iránti kereslet megugrott, ami megemelte a technológiai berendezések és a félvezetők árait.
Így muzsikált a feldolgozóipar
A kínai feldolgozóipar teljesítménye júniusban a vártnál gyorsabban bővült. Elemzők szerint ezt elsősorban a külső kereslet, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai termékek iránti igény támogatta.
Neo Wang, az Evercore ISI Kína-stratégája szerint egyre több befektető úgy tekint a kínai gazdaságra, mint amelyet hosszú távon is egy kétsebességes növekedés jellemezhet: az export és a feldolgozóipar erős marad, miközben a fogyasztás és az ingatlanpiac továbbra is gyenge.
A lakossági bizalom visszafogott, mivel a háztartások még mindig a hosszan tartó ingatlanpiaci válság okozta vagyonvesztés hatásait érzik.
Az export és a feldolgozóipar ellenálló képessége várhatóan tovább erősíti a pekingi vezetés vonakodását attól, hogy jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket vezessen be a gyenge fogyasztás élénkítésére. Gabriel Wildau, a Teneo ügyvezető igazgatója szerint a döntéshozók valószínűleg nem indítanak újabb nagyszabású ösztönző programokat.
Wildau szerint a Kínai Kommunista Párt 24 tagú Politikai Bizottságának (Politbüró) július végi ülése jelentheti a következő alkalmat arra, hogy a központi vezetés döntsön ebben a kérdésben.
Javított az IMF
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán javította Kína idei növekedési előrejelzését: a korábbi 4,4 százalékról 4,6 százalékra emelte a GDP-bővülésre vonatkozó prognózisát, miközben a világgazdaság növekedési várakozását 3 százalékra csökkentette. Kína hivatalos idei növekedési célja 4,5–5 százalék.
Az IMF szerint az optimistább kilátásokat a csúcstechnológiai feldolgozóipar és az export erős teljesítménye, valamint az előrehozott állami infrastruktúra-beruházások alapozzák meg.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
