Az amerikai hadsereg közel-keleti térségért felelős irányítási törzse a keddi válaszcsapásokkal megegyező időzítéssel, washingtoni idő szerint szerdán a kora esti órákban jelentette be az újabb támadását. A közlemény szerint a művelet a hadsereg főparancsnoki tisztét is betöltő elnök, Donald Trump utasítására indult.
Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Evan Vucci
„Az Egyesült Államok felelősségre vonja Iránt a kereskedelmi hajózást és a civil legénységet veszélyeztető alaptalan agresszióért egy létfontosságú nemzetközi vízi útvonalon” – olvasható a CENTCOM közleményében, utalva az elmúlt napokban a Hormuzi-szorosban végrehajtott iráni katonai fellépésre.
Kedden az amerikai légierő 80 iráni célpontot támadott, a szerdai művelet részleteit egyelőre nem közölték.
Irán sem maradt adós
Az iráni Forradalmi Gárda eközben arról számolt be csütörtökön, hogy csapást mért amerikai támaszpontokra Kuvaitban és Bahreinben, válaszul a Washington által Iránban végrehajtott támadásokra.
Az állami Irib tévé által ismertetett közleményben a Forradalmi Gárda azt állította, hogy drón- és rakétatámadásokat indított az Arifjan és Ali Al-Salem nevű kuvaiti, valamint a Dzsuffair és Sejk Isza nevű bahreini amerikai támaszpontok infrastruktúrái és létesítményei ellen.
Azzal is fenyegetőzött, hogy kiterjeszti válaszcsapásait a régió más támaszpontjaira is, amennyiben az Egyesült Államok újabb támadásokat indítana.
Mohammad Baker Kalibaf, az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon az iráni küldöttséget vezető főtárgyaló csütörtökön kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak „iráni feltételek mellett” nyílhat meg, és „nem az amerikai fenyegetések nyomására”.
„Az Egyesült Államok még mindig nem fogta fel, hogy a megfélemlítés és a vállalásaik be nem tartása már nem marad következmények nélkül” – jelentette ki Baker Kalibaf az X közösségi oldalon közzétett nyilatkozatában. „Legyen egyértelmű: ha támadtok, megkapjátok a magatokét” – hangsúlyozta.
Emelkednek az olajárak
A világpiaci kőolajárak emelkedéssel reagáltak az újabb amerikai támadásra. Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése csütörtökön reggel 6 órakor 1 százalékot emelkedett, megközelítve a 79 dollárt (július 1-jén, az amerikai-iráni tűzszünet idején még 71 dollár 57 cent volt a jegyzés). Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzésára szintén 1 százalékos pluszban, 74 dollár 23 centen állt (július 1-jén 68 dollár 58 centen tartózkodott).
Az amerikai elnök a törökországi NATO-csúcson mondta azt július 8-án csütörtökön, hogy szerinte „véget ért” a tűzszünet. „Nem akarok már velük (Iránnal – a szerk.) foglalkozni.”
Trump szerint az amerikai delegáció békemegállapodásról szeretett volna tárgyalni, de az iráni féllel való egyeztetést „időpocsékolásnak” nevezte.
Az elnöki nyilatkozatot megelőzően az amerikai hadsereg erőteljes csapássorozatot hajtott végre Irán ellen, válaszul arra, hogy három kereskedelmi hajót támadás ért a Hormuzi-szoros térségében. A kereskedelmi útvonal azt követően nyílt meg, hogy Donald Trump június 18-án Franciaországban aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti egyetértési nyilatkozatot a konfliktus lezárásáról.
Ma ér véget az ajatollah temetése
Iránban csütörtökön ér véget az egyhetes, több városon át zajló temetési szertartássorozat a néhai legfelsőbb vezető, Ali Hámenei tiszteletére, akit az Egyesült Államok likvidált. A végső nyughelye szülővárosában, Mashhadban lesz, ami a síita iszlám egyik legszentebb városa. Több százezer gyászoló kísérte a koporsóját az elmúlt napokban.
A ceremónián megjelent Irán új legfelsőbb vezetője, aki súlyos sérüléseket szenvedett egy izraeli légtámadás során, és egyszer sem látták őt nyilvánosan a megválasztása óta. A tömeg pedig Donald Trump meggyilkolását követelő molinókkal vonult fel – számolt be róla a Times of Israel.
Erősödni tudott a hazai fizetőeszköz. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
