A német kancellár véleménye abból fakad, hogy töretlenül hisz a tagországok jóindulatában, abban, hogy ez egy kölcsönösségen alapuló klub. Ezt a vélelmet azonban a január óta hatalmon lévő görög kormány eljátszotta, különösen annak nyers modorú pénzügyminisztere.
Pénzügyminiszteri szemráncolás
A német pénzügyminisztériumban is többen azon a véleményen vannak, hogy februárban megadták a lehetőséget a görögöknek, nem éltek vele, és már egyáltalán nem ártana a közös valutának egy tag kiválása. Ellenkezőleg: erősödhetne azáltal, hogy a többi tag szigorúbb szabályokat alkothatna a mostaniaknál, és azokat mindenki betartaná.
A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble már jó ideje a görög kilépés mellett van, és azt veti a görög kormány szemére, hogy becsapja népét, nem mondja el nekik, hogy sok évig jóval a lehetőségeik felett éltek, és ehhez nem lehet visszatérni, csak a ha a gazdaságuk teljesítménye indokolja.
Sokszor 4 évig jobban éltek, mint lehetett volna
Ebben a pénzügyminiszternek teljesen igaza van, ennek az érvnek talán többször is el kéne hangzania. Még ma is 580 euró a görög minimálbér, ami nagyjából 180 ezer forint, a miénknek jó másfélszerese, miközben gazdaságaink teljesítménye nagyjából egyforma. Persze erre ellenérv lehet, hogy az árszínvonal is magasabb Görögországban, de ettől még a tőke számára a görög munkaerő ugyanúgy irreálisan drága.
Saját valuta esetében ilyenkor a leértékelés hozza meg a megoldást: az ár-, és bérszínvonal lecsökkenne nagyjából a magyar szintre, és ettől kezdve már vonzó lenne a görög munkaerő foglalkoztatása. Az euró megtartása mellett ezt viszont jószerével csak bércsökkentéssel, és az ezt kísérő deflációval lehetne megoldani, amit valóban nehéz kivitelezni, és persze a görögök hallani sem akarnak róla.
A hitelezők nem is ezt kérik tőlük: ők megelégednének azzal, ha a bérek nem emelkednének egészen addig, amíg a gazdaság állapota ezt nem teszi lehetővé, viszont a nyugdíjakat csökkentenék, mert az valóban fenntarthatatlan, hogy a bérek is, nyugdíjak is hosszú időn át a gazdaság által elbírhatónál magasabbak.
Mindenkinek jobb lenne
Ezzel szemben a görögök még emelnék is az eleve irreálisan magas minimálbért, és nem akarják liberalizálni a munkaerőpiacot, márpedig a jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a máshol szokásosnál nagyobb nyomást fejtsenek ki a bérek emelése érdekében.
Mindezek alapján Merkel környezete egyre inkább arra az álláspontra jut, hogy Görögországnak is könnyebb lenne egy saját valutával túljutni a krízisen, és az eurózóna is megerősödne. Annyit megtehetnének ez esetben a zóna tagok, hogy segítenek mérsékelni azt a sokkhatást, amit a valutaváltás okozna. Azt a problémát pedig, hogy nincs szabály az övezet elhagyására, vagy hogy ez egyes értelmezések szerint az EU elhagyását is jelentené, rövid tárgyalások után konszenzusosan szabályozhatná az Unió.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
