Minden jel szerint az őszi szél régen látott politikai feszültséget hoz el Párizsba, Londonba és Washingtonba. Párizsban a lassanként közutálatnak örvendő elnök tegnap mutatta be munkaerőpiaci reformcsomagját. A demokratikus jogszabályokat ravaszul megkerülve az új jogszabályokat rendeletek formájában vezeti be Macron, így azokról nem lesz vita a Parlamentben!
Francia szociális államcsíny?
De ezzel csak ideig-óráig enyhítheti a politikai feszültséget. Az elnök még elő sem jött a munkaerőpiacot rugalmasabbá tévő csomagjával, de a friss felmérések szerint a franciák 52 százaléka azt már teljes egészében elutasítja. El lehet tehát képzelni, milyen felfordulás lesz szeptember 12-én, amikor a második legnagyobb szakszervezet (CGT - Confédération Générale du Travail) országos sztrájkra szólított föl. A szélsőbal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, akinek mozgalma az elnökválasztáson 19.6 százalékot ért el, „szociális államcsínynek” nevezte Macron reformcsomagját.
A font a paritás felé közelít
London felett is gyülekeznek a nehéz fellegek. Tegnap ért véget a Brexit tárgyalások harmadik fordulója Brüsszelben, gyakorlatilag nulla előrehaladással és növekvő feszültséggel az EU és az Egyesült Királyság között. Michel Barnier, az EU "brexitügyi" tárgyalóbiztosa szerint Londonnak komolyan kellene vennie a kilépési tárgyalásokat és pontosan megfogalmaznia, hogy milyen területeken mekkora összeget tart jogosnak a távozás utáni fizetési kötelezettségként, miközben a szigetország csak általánosságban, konkrét számok nélkül beszél a kérdésről. Továbbra is ez a legfontosabb ütközőpont a felek között, egyúttal Barnier aggódik, hogy telik az idő.
Az angol gazdaság közben egyre jobban érzi a politikai beszorulást. Az EU és a szigetország közötti GDP növekedési különbség Brüsszelt ráadásul bátrabbá is teszi a kérdésben, hiszen nincsen gazdasági kényszer a nagyobb engedményekre. A Berlin és London közötti kereskedelem az első fél évben 3 százalékkal csökkent. A befektetők is elfordulnak Londontól, a font folytatja szabadesését és már közel jár a paritáshoz az euróval.
|
| Káncz Csaba |
Jöhet a kereskedelmi háború Pekinggel
Washingtonban Trump is viharokra számíthat. A kongresszusi republikánusokkal a kapcsolata szabadesésben van, ahogy annak az esélye is, hogy komolyabb törvényjavaslatot átvigyen a törvényhozáson. Trump szerdán Missouriban tartott kampányjellegű beszédet, melyen általánosságban beszélt az adóreformról is. "Nem akarom, hogy csalódást okozzon ebben a Kongresszus, remélem értenek engem". Konkrét javaslatok ismét nem hangzottak el, de az adósságlimit megemelésén túl láthatóan ez lesz az adminisztráció idei prioritása, miután más területen nem sikerült előrelépni.
Szeptember lesz az a hónap, amikor várhatóan berobban Washington és Peking között a kereskedelmi konfliktus is. Peking 2001 decemberében csatlakozott a WTO-hoz és mára teljesen világos, hogy kijátssza a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. Védi a piacát a versenytől, mindenek előtt az internetes cégei esetében. Ha esetleg mégis utat enged külföldi vállalatoknak, akkor gyakran partnerséget követel egy kínai céggel, vagy egyszerűen csak a technológiai tudás átadását szabja feltételül.
Szerencsés lenne, ha Peking még azelőtt reagálna az amerikai kérésekre, mielőtt a kommunista párt mandarinjai összegyűlnek a párt XIX. kongresszusára ebben a hónapban. Ha nem, akkor annak súlyos kihatásai lehetnek a világgazdaságra.
Káncz Csaba jegyzete
