Az európai biztonságpolitikai struktúra többet változott az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt pár napban, mint az elmúlt 33 évben. Az orosz megosztási és megfélemlítési taktika eddig csődöt mondott, a Nyugat döbbenetes szintű egységet volt képes felmutatni.
Tektonikus mozgások az amerikai belpolitikában
Ahogyan az orosz invázió egy kritikusabb és brutálisabb fázisába lép, az amerikai belpolitikában újraértékelődnek pártpozíciók, miközben éles vita kezdődött az USA szerepéről. Az amerikai népességben általános a felháborodás Oroszország lépései miatt, és a politikai spektrumban is egymásra talált több demokrata, valamint republikánus politikus.
Donald Trump volt elnök nyílt dicsérete Putyin irányába viszont egy kritikus időpontban kérdőjelezi meg képességeit az újabb elnökjelöltségre. Újonnan felmerült a kérdés a republikánusoknál: Trump személye végül is jó, vagy inkább rossz a pártnak?
Az ukrán válság kétségbe vonja Trump „Amerika Mindenekelőtt” stratégiájának észszerűségét, hiszen az amerikai adófizetők már más szemmel néznek azokra a tervekre, amelyek alapján Washington radikálisan csökkentené jelenlétét a Közel-Keleten. A válság egyben radikálisan megerősítette a transzatlanti szálakat az elmúlt napokban – szembe menve azzal a szövetségi megrendüléssel és erózióval, amelyet Trump elnöksége okozott.
Rapid lépések a szövetségi államok szintjein
Spencer J. Cox, Utah szövetségi állam kormányzója utasítást adott arra az alkoholos termékeket felügyelő szervezetnek, hogy minden orosz terméket azonnali hatállyal távolítsanak el a polcokról. Greg Abbott, Texas kormányzója felkérte a kiskereskedőket, az érttermeket és bárokat, hogy szedjék le az orosz árukat a polcokról. Chris Sununu, New Hampshire republikánus kormányzója hasonló lépést jelentett be.
Kanada olyan tartományaiban, mint British Columbia, Manitoba, Ontario, New Brunswick és Newfoundland hasonlóképpen betiltották az orosz árukat az üzleteikben.
A világ különböző vezetőinek felhívása Oroszország elleni szankciókra Washingtonban megosztottsághoz vezetett a republikánus párton belül. Noha Texas csatlakozott az orosz termékek bojkottjához, a Trump-frakció Putyint és autokrata rezsimjét továbbra is pozitív fényben látja. Valóban, egy múlt havi felmérés szerint a republikánusok 62 százaléka erősebb és kompetensebb elnököt lát Putyinban, mint Bidenben.
A demokraták számára most nemcsak a republikánus megosztottság jelent egy kis vigaszt, hanem az is, hogy a párt vezető 2024-es elnökjelöltjének, Trumpnak a támogatottsága fokozatosan csökken a közvéleményben.
A Biden kormányzat válasza az ukrán krízisre fél éven belül már a második – a tavaly augusztusi afgán kivonulás után -, amelyet a közvélemény az invázió kitöréséig nem tekintett megfelelőnek. A két héttel ezelőtti felmérés szerint az amerikaiak hite Biden külpolitikai vonalvezetésében tovább csökkent az orosz-ukrán háború előestéjén, hiszen az amerikaiaknak csak 36 százaléka értett egyet Biden lépéseivel – a republikánus szavazóknál ez az arány 86 százalékos volt -, míg 54 százaléka elutasította azokat. A gazdaság menedzselésének hatékonyságával pedig csupán 37 százalék értett egyet, holott tavaly ez még 54 százalékon állt.
Meg tudja fordítani Biden a játszmát?
A két héttel ezelőtti pocsék értékelések ellenére többen úgy látják, hogy az orosz-ukrán háború kitörése új életet lehelhet Biden elnökségébe. Az elnök gyors támogatása Ukrajnának, a szankciók bevezetése Oroszországgal szemben és az európai szövetségesekhez intézett üzenete megújíthatja és megszilárdíthatja politikai pozícióját.
Biden az invázió megkezdése után pillanatok alatt hagyott jóvá 600 millió dollárt az ukránok számára – 350 milliót katonai beszerzésekre és tréningekre, valamint további 250 milliót egyéb célokra. A példátlanul súlyos szankciók Moszkvával szemben pedig megerősítették nemcsak az euroatlanti kapcsolatokat, hanem az Európai Uniót és a NATO-t is.
Természetesen Biden politikai szerencséjének változásában súlyosabban esik a latba a belpolitikai fejlemények kezelése, mint a külpolitikaiaké. A kanadai teherautósofőrök lázadását másoló sztrájkolók Kaliforniából indultak és ezekben az órákban érik el a fővárost. Követeléseik között szerepel, hogy mindenfajta, COVID-járvánnyal összefüggő korlátozást azonnali hatállyal oldjanak föl. Érdemes és érdekes lesz figyelni, hogy a Fehér Ház miként fogja kezelni a hazai kihívásokat - egy újabb gigantikus külpolitikai válsággal egyidőben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Meghívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de nem akarja letartóztatni. 
