Donald Trump amerikai elnök a hét végén a franciaországi Biarritzba utazik, a G7 országok csúcstalálkozójára, de elutazása előtt azt tartotta fontosnak megjegyezni: “Sokkal jobb lenne, ha Oroszország is ott lenne.” Ebből aligha lesz egyhamar valami, de ez az oroszokat nem is különösebben érinti.

Trump legújabb állásfoglalását azzal indokolta, hogy elődje, Barack Obama azért nem kívánta az oroszok részvételét a vezető ipari államok csúcstalálkozóján, mert azok túljártak az eszén...

Ami volt

A megjegyzés több, mint sajátos, ha felidézzük a fórum történetét. A G7 kezdeményezése az Egyesült Államoktól származott, még a hidegháború idején. George Shultz, Nixon elnök pénzügyminisztere hívta meg brit, francia és nyugatnémet kolllégáját 1973-ban a Fehér Házba, közös dolgaik megbeszélésére. A fórumot  később, amikor ahhoz Japán is csatlakozott, az Ötök Csoportjának nevezték el, majd az hamarosan tovább bővült. Tagságát a világ legnagyobb fejlett gazdaságaira korlátozták, de lényegében kötetlen, informális keretet jelentett, amely a piacgazdaság, a demokrácia alapelvein nyugodott.

Ami változott

A megváltozott világban Bill Clinton amerikai elnök javasolta 1997-ben, hogy hívják meg Oroszországot is a klubba, ami a következő évben meg is történt.  A meghívás mögött nem Oroszország gazdasági ereje állott, hiszen az, a Szovjetunió öszeomlása miatt, akkor romokban volt, hanem az érv, hogy az oroszok immár nem hidegháborús ellenfelek és bevonásukkal enyhíthetők a feszültségek Moszkva és szomszédai között, emlékeztetett a The Washington Post.

Az alku e kezdeti időszakban, amíg Borisz Jelcin volt Oroszország elnöke, működött, de Putyin alatt már nem: országa tagságát a G8 csoportban 2014-ben, miután az oroszok elfoglalták az ukrán Krim-félszigetet és támogatni kezdték a felkelést Ukrajna keleti területein, felfüggesztették.  Azóta a helyzet persze tovább romlott: az oroszok beavatkoztak a szíriai polgárháborúba, hogy hivatalban tartsák Asszad elnököt, majd a 2016-os amerikai elnökválasztásba, érdekeik szempontjából sikerrel.

Egyébként a G-csoport gazdaságpolitikai célkitűzéseit tekintve Oroszország bevonásának eleve nem volt alapja. Az ország nemzeti jövedelme máig alatta marad a csoportba be nem vont demokráciáknak, mint India és Brazília, és csak kevéssel haladja meg két másik demokrácia, Dél-Korea és Ausztrália  GDP-jét. Mindeközben a G20, a világ legnagyobb gazdaságainak tömörülése, benne Oroszország mellett Kínával is, nagyobb jelentőségre tett szert.

Ami lett

Trumpnak köszönhetően a G7-ek csoportja sokat vesztett politikai jelentőségéből, hiszen odaveszett fő ereje, az egység. A tavalyi találkozón, a kanadai Quebecben, az amerikai elnök nyíltan összeveszett Justin Trudeau-val, miután a kanadai kormányfő bírálta Trump kereskedelmi politikáját. Az elnök ezután annak befejezte előtt otthagyta a találkozót, nem vett részt az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések megtárgyalásában, sőt: visszavonta aláírását a közös közleményről, amelyet már jóváhagyott. Majd elrepült Szingapúrba, hogy ott Észak-Korea diktátorával találkozzék.

Trump most történetesen ugyanazon a napon, amikor az oroszok újra-meghívását sürgette, éppen lemondta dániai látogatását, mert az ország miniszterelnöke abszurdnak nevezte az amerikai elnök ötletét, hogy Amerika megveszi tőlük Grönlandot.

Jóllehet Macron francia elnök is támogatja Trumpot az oroszok meghívása ügyében, a kezdeményezés aligha jár sikerrel. Egyébként Moszkva tavaly, amikor Trump először vetette fel az ötletet, inkább kinevették. “A G8-nak nagyobb szüksége van Oroszországra, mint Oroszországnak a G8-ra”, jelentette ki Konsztantyin Koszacsev, a Duma külügyi bizottságának elnöke.