|
| A Nord Stream 2 tervezett útvonala. Forrás: www.nord-stream2.com |
Ázsia legnagyobb gazdaságának döntéshozóit az elmúlt hetek Huawei körüli amerikai hisztériakampánya arról győzte meg, hogy Washington fő politikai célja nem a kereskedelmi deficitjének a csökkentése, hanem Peking műszaki fejlődésének hátráltatása. Európa legnagyobb gazdaságának döntéshozói eközben komoly aggodalommal figyelik, hogy a Fehér Ház egyre nagyobb politikai nyomást fejt ki az orosz-német Északi Áramlat 2 (NS2) gázvezeték megakadályozása érdekében. Az amerikai külügyminisztériumban már javában dolgoznak a szankciós mechanizmuson, az amerikai nagykövet Berlinben pedig minden alkalmat megragad a projekt ellenzésére. Az amerikai kormányzat szerint az utóbbi években Oroszország a korábbi 30 helyett már az EU gázszükségletének 40 százalékát fedezi - ez pedig aggasztó, merthogy az energiabiztonság a nemzetbiztonságot jelenti.
A CDU fejesei is egyre inkább ellenzik
A vezető német üzleti napilap, a Handelsblatt információi szerint az esetleges amerikai szankciók első sorban azon rendkívül specializált építőipari vállalatokat veszik célkeresztbe, amelyek a tengerfenéken fektetik le a gázvezetéket. Két cég esetében már indokolt a riadalom: ezek a svájci székhelyű Allseas Group és a Milánó közelében üzemelő Saipem. Ha a szankciókat ténylegesen bevezetné Washington, azzal komolyan megterhelné a német-amerikai politikai viszonyt.
Holott Damoklész kardját Berlin már régen a feje fölött érezheti, hiszen Trump a tavaly júliusi NATO-csúcson robbantott azzal a kijelentésével, hogy „Németország Oroszország zsebében van” és szerinte orosz csővezetékre elfogadhatatlan dollárokat költeni. Az egyébként is ingatag berlini koalíciós kormány számára az sem jó hír, hogy míg a német nagytőke és a hagyományosan Moszkva-barát szociáldemokrata SPD teljes vállszélességgel támogatja a projektet, addig a konzervatívok soraiban befolyásos ellenzők akadnak, így Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke, Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője, Jürgen Hardt, a bizottság tagja és Manfred Weber, aki a néppárti csoportot vezeti az Európai Parlamentben. Ezek a konzervatívok azzal érvelnek, hogy a szövetségi kormány nem fordít elég figyelmet Kelet-Európa mélyen gyökerező félelmeire, amelyek az orosz hatalmi törekvésekkel függenek össze.
A lengyel konzervatív kormány nem is rejti véka alá aggodalmait, Jacek Czaputowitz külügyminiszter alig egy hete jelentette ki, hogy Varsó szerint gázvezeték „megöli Ukrajnát”.
Az orosz-német különalkuval épülő vezeték rendkívül vitatott egész Európában is, Dánia törvényhozása például 2017 novemberében fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a gázvezeték áthaladjon dán felségvizeken.
|
| Az első cső, amit az Északi Áramlat 2-höz készítettek Oroszországban. Forrás: www.nord-stream2.com |
Nem lesz elég a különalku Trumppal?
|
| Káncz Csaba |
Hét közép-európai uniós tagállam, köztük Magyarország pedig levélben kérte az ügy napirendre tűzését az uniós állam- és kormányfők 2015 decemberi csúcstalálkozóján. A dokumentumban többek között azzal érveltek, hogy az új vezetékeknek az EU energiastratégiájával is összhangban kellene lennie, amely előírja a források diverzifikálását (magyarán ne ugyanúgy orosz gáz jöjjön rajta). Azokra a külügyminiszteri végkövetkeztetésekre is felhívták a figyelmet, amelyek kimondták: meg kellene őrizni az ukrán tranzitútvonalat, és az NS2 ronthatja az ország gazdasági és politikai stabilitását.
A Kreml szerint viszont a Fehér Ház csupán piacot akar nyerni és az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz energiahordozó, ráadásul az új csővezeték nemcsak Németországnak, hanem más európai országoknak is érdeke, a csökkenő brit és norvég kitermelés miatt. Valóban, míg 2016-ban kontinensünk az amerikai LNG export 5 százalékát vette föl, az 2017-re már 10 százalékra ugrott. Sajtóinformációk szerint Merkel tavaly megígérte Trumpnak, hogy fél milliárd dollárért egy LNG terminált épít Észak-Németországban az amerikai szállítások fogadására és cserébe az amerikai elnök leszáll az orosz vezeték ügyéről. Nos, a Fehér Ház a jelek meggondolta magát és a háttéralku ellenére újra az NS2 leállítását követelik.
Káncz Csaba jegyzete
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
