Kamala Harris amerikai alelnök 100 millió dolláros (36 milliárd forint) segítséget ígért az accrai vezetésnek hétfőn Ghánában, az afrikai kontinensen kezdett körútjának első állomásán. Az amerikai alelnököt hétfőn fogadta Nana Akufo-Addo ghánai elnök az államfői palotában. Harris egyebek mellett az Egyesült Államok segítségét ígérte a nyugat-afrikai országnak nyújtott biztonsági támogatás és befektetések formájában.
„Az ön vezetése alatt Ghána a demokrácia jelzőfényévé és a globális béke és biztonság támogatójává vált”
– hangoztatta Harris.
Ghána a koronavírus-járványt megelőzően a világ egyi leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága volt. Az élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek elszabadult áraival az ország adósságválságba került.
Akufo-Addo az amerikai alelnökkel folytatott megbeszélésén a nemzetközi közösség szolidaritását sürgette, hogy a Ghánához hasonló helyzetbe került országok ismét a helyes mederbe tudják terelni a gazdasági fejlődést. Mindemellett nehezményezte, hogy amerikai befektetők gyakran figyelmen kívül hagyják hazáját.
„Szeretnénk változtatni ezen a dinamikán”
– hangsúlyozta a ghánai elnök.
Akufo-Addo szót ejtett a terrorizmusról is, különös tekintettel arra, hogy az ország Burkina Fasóval határos északi részéről szórványos összecsapásokról érkeztek jelentések. A 21 millió lakosú szomszédos Burkina Fasóban több fegyveres csoport aktív, amelyek közül néhány az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet csatlósa. Akufo-Addo olyan méregnek nevezte a terrorizmust, amely elterjedt Nyugat-Afrikában aláásva a térség stabilitását.
Mindemellett aggodalmát fejezte ki, hogy a Wagner orosz magánhadsereg kiterjesztheti tevékenységét a régióban.
„Nagyon valós a lehetősége annak, hogy kontinensünk ismételten a nagyhatalmak konfliktusának játszóterévé válhat”
– fogalmazott a ghánai államfő, aki ugyanakkor igyekezett eloszlatni a Kína növekvő afrikai befolyásával kapcsolatos aggodalmakat.
Washington még decemberben, az amerikai-afrikai csúcstalálkozó előtt 55 milliárd dollár (20 ezer milliárd forint) támogatást ígért a kontinensnek az elkövetkező három évben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig további 150 millió dolláros (54 milliárd forint) humanitárius támogatást jelentett be a Száhel-övezet országai számára februárban nigeri látogatása során.
Joe Biden amerikai elnök kormánya a rivális Kína befolyásának ellensúlyozására igyekszik alternatívát nyújtani Afrikában. Peking ugyanis az utóbbi évtizedekben jelentős beruházásokat eszközölt ott, köztük infrastrukturális és erőforrás-fejlesztési projekteket is.
Harris március 29-én Tanzániába, március 31-én pedig Zambiába készül.
(MTI)
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
