November 22. emlékezetes maradhat a Donald Trump mindennapjait követők számára, hiszen az ex-elnök vacsorát adott Mar-a-Lago-i birtokán, a vendégválasztás pedig enyhén szólva is érdekesre sikerült. Az egyik jelenlévő, a szélsőjobbos, Holokauszt-tagadó Nick Fuentes megbotránkoztató kijelentéseiben egyáltalán nincs hiány, egyebek mellett rasszista szitokszavakat használt a feketékre; undorítónak nevezte a homoszexualitást; azt állította, hogy a Republikánus Pártot „zsidók, ateisták és homoszexuálisok irányítják”; Hitlerhez hasonlította magát, valamint „teljes árja győzelmet” remélt. Fuentes először 2017-ben vált ismertté, amikor részt vett az ultrajobboldali gyűlésen a Virginia állambeli Charlottesville-ben, amely után Trump azt állította, hogy „nagyon jó emberek vannak mindkét oldalon”, még akkor is, amikor elítélte a neonácikat – írja a New York Times.
Egy ilyen kaliberű figura látogatása egy volt elnök otthonában már csak azért is különösen pikáns a jelenlegi amerikai politikai klímában, mert Donald Trumphoz az a Kanye West vitte el Nick Fuentest, aki jelenleg éppen szintén össztűz alatt van botrányos antiszemita megjegyzései miatt. De hogyan reagált Trump a vacsora miatti felháborodásra? Úgy, ahogy várható volt.
Önmagában tényleg semmi meglepő nincsen abban, hogy Donald Trump egészen egyszerűen azt állította, hogy nem tudta, kicsoda a szélsőjobbos aktivista, mielőtt leült volna vele vacsorázni, hiszen Donald Trump rutinszerűen állítja, hogy nem sokat tud az őt támogató szélsőségesekről – így tett például a Ku Klux Klan (KKK) egykori vezetőjével, David Duke-kal, a Proud Boys-szal vagy éppen a QAnon követőivel kapcsolatban is.
A (fehér) gyűlölködők elnöke?
Donald Trumpnak politikai karrierje kezdete óta már van némi történelme a fehér felsőbbrendűséget vallókkal és a fehér nacionalistákkal, sőt, a volt elnök többször nyíltan is megvédte őket – ez pedig tényleges mainstream teret adott ezeknek az egyébként szélsőséges nézeteknek. A kapcsolatból azonban nemcsak a szélsőségesek profitáltak, hiszen mostanra ez a réteg Donald Trump egyik legfontosabb támogatói körévé vált. Azt a 2021. január 6-ai események óta tudjuk, hogy ténylegesen mennyire felbátorodtak a trumpista fehér nacionalisták és társaik, hiszen a Capitolium ostromakor ők voltak azok, akik az eredetileg az amerikai polgárháborúban használt, a déli államok tömörülését jelentő, hagyományosan a rabszolgatartásra és a feketék elnyomására emlékeztető konföderációs zászlót lobogtatták, nem mellesleg pedig akasztófát és hurkot állítottak fel az amerikai demokrácia egyik legfontosabb jelképe előtt – emlékeztet a Vox. Az is feltehetően ennek a szélsőséges rétegnek tetszik majd igazán, hogy Trump a „Truth Social Media” platformján lényegében az Egyesült Államok alkotmányának „megszüntetésére” szólított fel annak érdekében, hogy visszakerüljön a hatalomba:
Ezzel együtt Donald Trump soha nem mondta ki nyíltan, hogy támogatja a fehér nacionalizmust vagy a fehér felsőbbrendűséget, és elnökként többször elítélte az antiszemitizmust, bár később bírálta az amerikai zsidókat, amiért nem mutattak elég hálát Izrael támogatásáért. Sőt, Trump nyilvánosan megtagadta a KKK-t és David Duke-ot, aki 2016-ban beállt az elnökválasztáson mögé, és valamilyen szinten elítélte a fehér felsőbbrendűséget és fehér nacionalistákat, nácikat is, ez a bírálat azonban sosem ment túl azon a határon, amely ahhoz vezetett volna, hogy az ilyen beállítottságú támogatók ne merték volna tovább támogatni.
Az viszont, hogy most, 2022 végén a volt elnök azután sem volt hajlandó teljesen elítélni Fuentes nézeteit, miután ezekkel nyilvánosan szembesítették, helyette inkább csak elmismásolta a vacsora fontosságát, és azt állította, hogy Kanye West meglepetésként hozta magával Fuentest, jól előrejelzi azt, hogy milyen jellegű politikára lehet számítani Trumptól a 2024-es választások felé haladva; pedig lehet, hogy ez egyáltalán nem lesz kifizetődő.
Fájhat Trump feje
Bár a végső cél nyilvánvalóan majd a 2024 novemberében esedékes elnökválasztás lesz, Donald Trumpra még az oda vezető úton is vár egy csata, a kihívó személye pedig mindenképpen óvatosságra intheti majd. A félidős választásokon Floridában utcahossznyi győzelmet arató, újraválasztott kormányzó Ron DeSantis ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy bejelentkezik majd a republikánus elnökjelöltségért.
A Trumphoz politikailag sokban közel álló (legyen szó például a migránsok áttoloncolásáról a demokrata államokba, vagy az LMBTQ-jogok korlátozásáról), viszont több szempontból mégis józanabb floridai kormányzó csábító alternatíva lehet azon republikánusok számára, akik csak azért voksoltak Trumpra korábban, hogy elkerüljék a demokrata győzelmet. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, DeSantis „kompetens trumpizmusa” keretében például nyíltan aggodalmát fejezte ki a növekvő deficit miatt, támogatta a tengerszint-emelkedés megállítását célzó jogalkotásokat, valamint az Oroszország elleni kemény szankciókat.
Ha pedig a mérsékeltebb választóbb inkább DeSantis felé tolódnak, mint az várható, akkor Donald Trump minden bizonnyal a szélsőségesek felé fordul majd még inkább; nem véletlen, hogy az ex-elnökhöz köthető MAGA-szlogen (’Make America Great Again!’) Joe Biden megválasztása, és különösen a tavaly január 6-ai ostrom óta egyre inkább a fehér nacionalisták egyenruhájának szerves része lett.
Ha túlzásba viszi, bukás lehet a vége
Bár a szélsőjobbos, nacionalista eszmék teljes átélése jó ötletnek tűnhet első látásra, Trump akár intő jelnek is veheti a nagyjából egy hónapja tartott félidős választásokon történteket. Ugyanis az amerikai választók által meghozott döntések azt mutatták, hogy van az a szint, amely már semelyik nagypárt szavazóinak sem fér bele. És hogy mit jelent mindez a gyakorlatban? A legjobb példa talán a Nevada állam szenátori pozíciójáért folytatott verseny, ahol Catherine Cortez Masto, az egyik legnépszerűtlenebb demokrata szenátor győzni tudott a Donald Trump által támogatott, volt állami ügyész Adam Laxalt ellen; aki egyebek mellett Trump állításait szajkózta arról, hogy a demokraták 2020-ban elcsalták a választást, valamint az abortuszjogok korlátozását éltette - emlékeztet a Bloomberg.
Laxalt esete nem egyedülálló, ez pedig óvatosságra intheti majd Donald Trumpot mikor azt méregeti, hogy mégis meddig merészkedjen a szélsőjobbos és fehér nacionalista medencében – különösen, mivel 2016-al ellentétben most egy lényegesen erősebb kihívóval futhat majd össze a republikánus elnökjelöltségért folytatott majdani harcban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 87,65 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 96 558,99 ponton zárt csütörtökön. 
