Cséfalvay Zoltán

Az OECD legfrissebb prognózisában csak minimálisan változtatott az előző, júniusi magyar előrejelzésén. A most megjelent kiadványban a szervezet a kormány előrejelzésével szinte majdnem megegyező, 3 százalékos gazdasági növekedést vár 2015-re, ami 0,9 százalékponttal magasabb a tavaly novemberben kiadott várakozásnál, miközben az Európai Bizottság 2,9 százalékkal számol. Jövőre 2,4 százalékos gazdasági bővülést vár az OECD, ami szintén magasabb - 0,7 százalékponttal - a tavaly novemberi előrejelzésnél, Brüsszel viszont csak 2,2 százalékot jelez előre a kormány 2,5 százalékával szemben. Az OECD és a kormány szerint a magyar gazdaság 2017-ben már újra erőteljesen, 3,1 százalékkal növekedhet, az Európai Bizottság viszont 2,5 százalékra számít.

Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője szerint az OECD és az Európai Bizottság eltérő prognózisa két tényezővel magyarázható. Az OECD egyrészt erősebb magyar külkereskedelmi dinamikával számol, mint az Európai Bizottság, másrészt pedig az uniós forrásoknál most van a ciklusváltás a 2007-ról 2013-ig tartó időszak és a 2014-től 2020-ig tartó periódus között. A lassuló időszak Magyarországon alapvetően az infrastrukturális beruházások ütemét érinti.

Jó irányba haladunk?

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD sikerként könyveli el a külső kitettség csökkentését, s azt, hogy a magyar gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad, de a nettó export hatása is erősödik az előrejelzési időszakban, részben a javuló cserearánynak köszönhetően. A devizahiteles szerződések után járó pénzvisszatérítések, illetve az alacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés jótékonyan hat a belső fogyasztásra, amelyet a költségvetési és monetáris politika is támogatott.

A szervezet szerint a hazai fogyasztást jövőre tovább erősíti a csökkenő munkanélküliség, amelyben a közfoglalkoztatás mellett már a magánbefektetők is szerepet játszanak, valamint az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs is.

Az OECD prognózisa szerint a teljes előrejelzési időhorizonton a magyar export továbbra is dinamikusan bővül, részben a német vállalatokkal való erős termelési kapcsolatok, részben az eurózóna gazdasági növekedésének erősödése miatt, ami tovább növeli a folyó fizetési mérleg többletet.

Az idei, illetve a jövő évre is 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol az OECD, ami alig tér el a kormány 2,4 százalékától. Az előrejelzési időhorizonton az államháztartási hiány csökkenésével számolnak. Bár erre az évre a GDP-arányos államadósság minimális növekedését várják, az OECD szerint jövőre egy dinamikusan csökkenő államadósság pályára állhat át ország.

A változatlan magyar előrejelzési számok azért is értékelhetők pozitívan, mert a világgazdaság egészben a rendkívül támogató monetáris politika és a költségvetési konszolidációk ellenére sem sikerült a sebességváltás, az OECD a globális gazdasági kilátásokat ismét negatívan módosította - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.