Az FTD beszámolója szerint a Roland Berger elvesztette a hitét abban, hogy sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 300 millió eurót. Az "az európai politika egyik legfontosabb presztízsprojektje így a bukás szélére került" - írta a lap, utalva arra, hogy az EU-ban a pénzügyi válság kiteljesedése, 2008 óta téma a hitelminősítői piac 95 százalékát uraló és a válság elmélyülésében vétkesnek tartott "három nagy" - az amerikai Moody's és Standard & Poor's, valamint az európai Fitch Ratings - hatalmának megtörése egy új szereplő piacra léptetésével.
A lap szerint a Roland Bergernél szinte teljesen leállítják a projektet, csak az üzleti modell továbbfejlesztésével foglalkoznak, az induló tőke összegyűjtését célzó erőfeszítésekkel pedig felhagynak. A cég képviselői közölték: folytatódnak a tárgyalások, hiszen európai bankok részéről van érdeklődés az elképzelés iránt. Hozzátették azonban, hogy "egyelőre nem érkezett konkrét ígéret" a szükséges finanszírozás biztosítására. A terv szerint az új hitelminősítő szakítana az ágazatban érvényesülő gyakorlattal, vagyis nem a kibocsátók fizetnének a munkáért - a kibocsátott értékpapírok hitelminősítői besorolásáért -, hanem a befektetők. Ez biztosítaná az intézet függetlenségét az értékelt pénzügyi terméktől, az azonban nem világos, hogy a befektetőket miként lehetne rávenni arra, hogy fizessenek a hitelminősítésért.
A koncepciót ezért a kiszemelt támogatók közül sokan bírálták, és végül nem adtak rá pénzt - írta az FTD. Az elképzelés szerint a hitelminősítő nonprofit alapítványi formában működne. A finanszírozást az első időszakban 30 befektető biztosítaná egyenként 10 millió euró befizetésével. A támogatást nagyjából 5-7 év múlva fizetné vissza a hitelminősítő, amely a remények szerint akkorra már a saját lábára állna és a működési bevételből törleszteni tudná az alapítók felajánlásait. A 2011 elején bemutatott koncepció időközben módosult, a vállalkozást szervező német cég megpróbált állami támogatást szerezni, de a német kormány elzárkózott a felvetéstől - írta az FTD. Martin Kotthaus, a német pénzügyminisztérium szóvivője hétfőn a beszámolóra reagálva elmondta: sajnálatos lenne, ha nem sikerülne létrehozni egy új hitelminősítőt, mert nagyobb versenyre van szükség a piacon, a tervet azonban állami közreműködés nélkül kell végrehajtani, mert csak így biztosítható a piac új szereplőjének hitelessége.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
