Továbbra is fontos a vírus terjedésének megakadályozására hozott intézkedések, például a maszkviselés, a távolságtartás és a tesztelés folyamatos betartása a beoltott embereknél is - írja a Lancet Infectious Diseases című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője, Anika Singanayagam, a londoni Imperial College munkatársa.
A vizsgálat során a brit szakértők 621 olyan ember adatait elemezték, akik 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között megfertőződtek koronavírussal és enyhe tüneteket produkáltak vagy tünetmentesek voltak.
Naponta végzett PCR-tesztekkel a tudósok elemezni tudták, milyen hosszan voltak a résztvevők fertőzőképesek és milyen magas volt a vírusterheltségük. Ezáltal kiderült: a teljesen beoltottak esetében is van még bizonyos mértékű kockázata annak, hogy megfertőződnek a vírus delta variánsával és háztartásuk többi tagját is megfertőzik.
Vírusterheltségük mértéke hasonló volt időnként az oltatlan fertőzöttekéhez. A velük egy háztartásban élő oltatlanok 38 százaléka, az oltottak 25 százaléka kapta el tőlük a fertőzést.
A tanulmány szerzői szerint az eredmények magyarázattal szolgálnak arra, miért okozhat az erősen fertőző delta variáns a Nagy-Britanniához hasonlóan magas átoltottságú országokban is magas fertőzöttségi adatokat.
Eredményeinkből kiderül, hogy maga az oltás nem elég, hogy megvédje az embereket a delta variánssal való megfertőződéstől és megakadályozza, hogy az a háztartásukon belül tovább terjedjen - írja Ajit Lalvani vezető szerző, a londoni Imperial College munkatársa.
Kimutatták emellett, hogy az oltottak immunitása már néhány hónap múlva csökken. A kutatók ezért javasolják a még oltatlanoknak, hogy sürgősen vegyék fel az oltást, az oltottaknak pedig, hogy oltassák be magukat a hatáserősítő (booster) oltással.
A kutatók elismerik: tanulmányuk gyengéje, hogy a résztvevők már tünetekkel rendelkezők voltak, akiket ezért a brit tesztelési rendszerben fertőzöttként azonosítottak. Nem kizárható, hogy háztartásukban már volt felfedezetlen, tünetmentes fertőzés is.