A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
2015-ben a világ vezetői megállapodtak 17 „Globális Cél” létrehozásáról (ezek ismertebb rövidítése az SDG), kimondottan azzal a céllal, hogy 2030-ra jobbá váljon a világ, ezt például a szegénység megszüntetésével, az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel és a klímaváltozásra keresendő megoldásokkal akarják elérni.
A kijelölt célokat követve most rajtunk múlik, kormányokon, cégeken, civileken, és az országok lakosságán, hogy közösen egy jobb jövőt hozzunk létre.
- fogalmaz a hangzatos bevezető az SDG-célokat összesítő GlobalGoals.org oldalon. A feladat tehát adott.
Mit mutatnak a számok?
Az egyik legfontosabb gazdasági mutató a foglalkoztatottsági ráta, amelynek 2030-ig el kellene érnie a 100 százalékot. Ettől még elég messze jár mind az EU, mind a visegrádi négyek, viszont az elhúzódó munkanélküliség (ide az egy évnél tovább nem dolgozók tartoznak) már évek óta a nullához közelít Magyarországon. Érdekesség, hogy itt a régióban messze Szlovákia teljesít a legrosszabbul – közel háromszor annyi szlovák marad tartósan munka nélkül, mint magyar. Magyarország egyébként a foglalkoztatottságot tekintve említésre méltóan jól teljesített az elmúlt szűk 10 évben, hiszen a munkaerőpiac méretéhez képest egész Európában az egyik legnagyobb mértékben nőttek a számok.
A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése szintén szerepel a kijelölt célok között, ebben az esetben a világ vezetői nem tűztek ki konkrétan elérendő számokat, a fókusz sokkal inkább arra helyeződött, hogy minél nagyobb ütemben növekedjen a megújulók aránya a hagyományos energiaforrásokhoz képest. Magyarország ebben a tekintetben az erős középmezőnybe tartozik a régióban, így bőven van hová fejlődni, hiszen legalább egy fele-fele arányt jó lenne elérni 2030-ig, különösen annak fényében, hogyha a most készülő paksi beruházás befejeződik és üzembe állnak az új blokkok, az ismételten inkább az atomenergia felé terelheti Magyarországot.
A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az is, hogy a kutatás-fejlesztés nagyobb jelentőséget kapjon. Itt 2030-ig az a célkitűzés, hogy legalább egymillióval több embert foglalkoztasson a K+F szektor, valamint a ráfordított költésekben is növekedést várnak el.
Ahol még van hová fejlődni...
A nemek közti egyenlőség elérésének szempontjából kiemelkedően fontos lenne az, hogy a foglalkoztatottsági, illetve a bérkülönbség csökkenjen - ideális esetben, hogyha a 2030-ra előirányzott célok megvalósulnának, ezek teljesen el is tűnnének. Magyarországnak ezen a területen még jócskán van hová fejlődnie, hiszen 2010 és 2019 közt jelentősen nőtt a nemek közti foglalkoztatottsági rés, ráadásul folyamatosan emelkedik azoknak a nőknek az aránya is, akik gyermeknevelési- vagy ápolási feladatok miatt esnek ki a munkaerőpiacról.
Sosem volt kérdés, hogy a 2015-ben kitűzött SDG-célok enyhén szólva utópisztikusak, elég csak arra gondolni, hogy a szegénység megszüntetéséhez több évszázadra visszanyúló, a ma ismert rendszerekbe alapjaiban beépült egyenlőtlenségeket kellene áttörni - ez ilyen rövid idő alatt biztosan nem fog sikerülni. Az azonban az általunk ebben a cikkben megnézett mutatókon is látszik, hogy ennek ellenére az országok tényleges erőfeszítéseket tettek és történtek előrelépések több területen is, így 2030-ra a világ bár tökéletes biztosan nem lesz, az elképzelhető, hogy tényleg élhetőbb jövő elé nézünk.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
