A KSH ma publikát keresetek adataira reagálva Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője közölte: az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, és a jelenleg ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal nőhetnek a bruttó és nettó bérek.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint az idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-as évben is kitart.
Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője is úgy látja, továbbra is kitarthat idén a bérnövekedési ütem tempója, és az elkövetkező hónapokban is kétszámjegyű bérnövekedési ütemeket láthatunk majd.
A reálbérek emelkedése éves átlagban 9-10 százalék körül alakulhat. A gyors bérnövekedés, mind keresleti, mind költségoldalról növelheti az inflációt, jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt várnak az Ersténél. Emellett az élénkülő fogyasztói kereslet mind az idén, mind jövőre a GDP növekedés fontos hajtóereje lesz majd - teszi hozzá Nyeste.
30 százalékos béremelés?
A várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban, mint például az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme.
Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – közölte Horváth András.
Február 1-től nyit a piac közölte az ország piacfelügyelete. 
