Továbbra is jó a hangulat a befektetési alapok piacán, a februári számok még kedvezőbbek is mint a januáriak. A vagyonváltozást tekintve a befektetési alapok piacán ebben a hónapban kiemelkedően jól szerepelt több kategória is, így ellensúlyozni tudták a korábbi hónapokat is jellemző pénzpiaci tőkekiáramlást. Kérdés azonban, hogy a brókerbotrány hatására mennyire veszítik el a befektetők a bizalmukat. Egyelőre úgy tűnik a befalapok nagy része nem pánikol: a legfrissebb adatok alapján március első két hetében a nyilvános alapokba további 9 milliárd forintot meghaladó mértékű friss befektetés áramlott, ami jól jelzi, hogy az alapok befektetői megítélése szerencsés módon nem változott meg a botrányok miatt.
--
A magyar kormány alapvető gazdaságpolitikai célja, hogy az államadósság csökkenjen. Emellett szintén stratégiai cél a külső devizaadósság-csökkentése, a szükséges források belső piacról történő beszerzése – mondta ma Varga Mihály. Barcza Györggyel az Államadósság Kezelő Központ vezetőjével közösen tartottak sajtótájékoztatót, ahol elhangzott: idén nem lesz szükség devizakötvény-kibocsátásra. Jelenleg közel 2500 milliárd forint a lakossági állampapírok állománya, a magas kamatok miatt pedig nő az érdeklődés a papírok iránt. Újfajta papírokkal is készülnek, egyelőre nincs konkrétum, de könnyen lehet hogy kifejezetten a postai értékesítésre alapozott új konstrukciókat dolgoznak majd ki.
--
Nem igazán érdekelte ma a befektetőket az állampapír. Az ÁKK a megszokott 50 milliárd forintot vitte piacra a 3 hónapos diszkont kincstárjegyből, az elsődleges forgalmazók viszont most nem tolongtak, csak 49,86 milliárd forintra nyújtottak be ajánlatot. Végül a tervezettnél jóval kevesebbet, 35 milliárd forint értékű állampapírt adott el az államadósság-kezelő. Az átlaghozam 1,61 százalék lett, épp annyi, mint az egy héttel ezelőtti aukción.
--
Ha a Financial Times brit üzleti lap nem közöl helyreigazítást a paksi bővítésről szóló múlt heti, a magyar kormány szerint hamis és félrevezető cikke miatt, a kabinet jogi útra tereli az ügyet. A Financial Times - meg nem nevezett forrásokra hivatkozva - múlt csütörtökön arról írt, hogy az Európai Unió leállította a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. A hír először a tárgyaláson résztvevő Navracsics Tibor megerősítette, de Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még aznap este cáfolta. Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője másnap jelentette be, hogy Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott.
--
Száz magyar katona csatlakozik hamarosan az offenzívához az Iszlám Állam ellen, de csak ötven utazik ténylegesen is ki. Várhatóan húszmilliárd forintba kerülne első évben a magyar szerepvállalás az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
--
A piacokon kivárás jellemző, de a bluechipek közül ma a Mol teljesít a legjobban, köszönhetően annak, hogy a társaság igazgatósága 50 milliárdos osztalékfizetési javaslattal állt elő. Ez részvényenként 480-490 forintos osztalékot jelent, amit a befektetők értékelnek, másfél százalékos pluszban is járt ma az olajpapír.
Szorosabbra fűzné az EU a viszonyt. 
