A GKI Gazdaságkutató idei évre vonatkozó előrejelzésében kiemelte, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a régión belül már évek óta a leggyengébb és saját lehetőségeitől is elmarad, melyhez most egy bizalmi válság is párosul. 2011-ben a növekedés az EU átlagánál ugyan minimálisan gyorsabb, de a régiós átlagnál kisebb volt, amely az egyszeri tényezőknek - a jó időjárás következtében kiugró mezőgazdasági termelésnek, az átmeneti költségvetési expanziónak (a nyugdíjvagyon ezt elfedő felélésének) - volt az eredménye. Kiemelte, hogy a piacgazdaság intézményrendszere is károsodott, az adóterhelés emelkedik. A tőkekivonás folyamatos, az ország befektetői megítélése negatív, a beruházások esnek, a kisvállalkozások szenvednek, egyedül a külső egyensúly kedvező.

A GKI értékelésében rámutatott arra, hogy 2012 elején Magyarországon volt kiugróan a legmagasabb az infláció, nálunk volt a legmagasabb a jegybanki alapkamat, noha még így is elmaradt a piaci várakozásoktól. Az állampapírok hozamszintje csak Görögországban és Portugáliában volt magasabb a miénknél. Még a 2012. február-márciusi piaci kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon csak nagyon durva további restrikció mellett lehetne finanszírozható. A nemzeti valuta árfolyam-ingadozása is nálunk a legmagasabb. A bankrendszer hitelállománya a többi régiós országban már emelkedik, Magyarországon viszont nem.

Recesszió, csökkenő reálkereset, és kevesebb hitel vár ránk idén

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idei évre vonatkozó előrejelzésében fenntartotta korábbi 1,5 százalékos GDP csökkenését, ugyanakkor úgy vélték, hogy 2013-ban ugyanennyivel nőhet a gazdaság teljesítménye. A gazdaságkutató az iparban 2012 második felétől a konjunktúra javulását prognosztizálta, éves ütemben 4,5 százalékos növekedést vár. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után átlagos időjárás esetén csökkenés valószínű, az építőiparban 5 százalékos visszaesés várható.

Az előrejelzés szerint a banki hitelezés keresleti és kínálati oldalról is leépül. A bankok egyre inkább nem akarnak és nem tudnak hitelezni. A lakosság kerüli a hitelfelvételt, a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és így hitelkeresletüket. A GKI éves átlagban 5,3 százalékos inflációs ütemet vár, amely év végére 5 százalék alatti szintre csökkenhet. A forint árfolyamával kapcsolatban 290 forint körüli árfolyamot valószínűsítenek.

További rossz hír, hogy a GKI várakozásai szerint a reálkeresetek (a családi adókedvezménnyel együtt) összességében 2,5 százalékkal, a versenyszektorban 1,5 százalékkal, a költségvetésiben közel 5 százalékkal mérséklődnek. A reáljövedelmek és a lakossági fogyasztás 2,5 százalék körüli, tehát a reáljövedelmekhez hasonló csökkenése várható. Mindezek mellett a beruházások visszaesése idén is folytatódni látszik, mintegy 4 százalékkal.

A GKI előrejelzése szerint a külső egyensúly 2012-ben a belföldi kereslet csökkenése és a Mercedes beinduló exportja következtében – a külső konjunktúra romlása ellenére is – kedvezően alakul majd.

Komoly kockázatokkal járna az IMF-megállapodás elmaradása

A GKI a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az eljárások sikeres lezárása az IMF-tárgyalások megindításának előfeltételei. Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás (EDP) kapcsán hozott ECOFIN-döntés bizonyos mértékig új helyzetet eredményez a piac számára. A gazdaságkutató kiemelte, hogy az eljárások miatt biztonságosan tartható 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell elérni, amely komoly reformokat igényel, hozzátette, hogy a költségvetési ügyekben nem érvényesülhet a halogatható taktika, mivel április közepére konkrét lépéseket kell bemutatni.

A gazdaságkutató szerint súlyos kockázatokkal járna, ha a kormány teljesítené a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos követelményeket, ugyanakkor mellőzné az IMF-hitelt, hiszen bármikor romolhat a globális kockázatvállalási hajlandóság, a hitelminősítők negatívan értékelnék a megállapodás elmaradását, a bizalmi válság aligha enyhülne, így a befektetések elmaradnának, a fogyasztás és a gazdaság nem élénkülne.

Az időhúzás nagy károkat okoz

A GKI elemzése szerint, ha a piac el is fogadná a megállapodás elmaradását az árfolyamban és a kamatokban csak kisebb javulás következne be, ami a hazai hitelfelvevők számára drágább hiteleket eredményezne; a költségvetés kamatterhei évente akár 150 milliárd forinttal nagyobbak lennének, s így ennyivel nagyobb megszorítás kellene a kívánt egyenleghez.

A GKI végezetül kiemelte, hogy a befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása. A sikeres állampapír-kibocsátások elfedik, hogy ezzel nagyon drága - hosszabb távon csak magas elsődleges többlet, azaz jelentős további restrikció mellett finanszírozható - forrásokhoz jutunk, illetve, hogy ennek következtében az államadósság szintje továbbra is növekvő. Az IMF-fel történő megállapodás esetén a jelenleginél jóval alacsonyabb kamatszint is elérhető lenne. Hozzátette, hogy az időhúzás gazdaságilag igen nagy károkat okoz, az EU becslése szerint már 2013-ra a GDP 0,5 százalékával emeli a kamatkiadásokat.