|
| Menekültek a görög-macedón határon. (EPA/NIKOS ARVANITIDIS) |
A párizsi terrortámadások után még az eddiginél is jobban nőtt az egyezmény felülvizsgálata iránti igény, illetve sokak haragja a határországok ellen fordult. Robert Fico szlovák miniszterelnök még november 27-én vetette fel, hogy Görögországot ki kéne zárni a határellenőrzés nélküli zónából, mivel a görögök sokáig nem voltak hajlandóak elfogadni a közös uniós határőrzési lehetőséget.
Aztán a görög-macedón határon ragadt több ezer menekült tüntetéseinek nyomására is, a hellén ország még december negyedikén beengedte a Frontexet, és a szigeteken ragadtaknak szánt segélyt is átengedte – írja Economist.
Kicsinyes bosszú?
Ha kirúgnák vagy felfüggesztenék Görögországot Schengenből, az se jelentene igazi megoldást, mivel a görögöknek nincs szárazföldi határa más tagországokkal, így a nem a tengeren utazó menekülteket ez biztosan nem lassítaná le.
A tiltás a görög állampolgárokkal szúrna ki igazán, akik többet nem mozoghatnának szabadon Schengenben, ráadásul ez azt is jelentené, hogy a tengerentúlról csak vízummal lehetne bejutni Görögországba, ami nyilvánvalóan óriási rúgást jelentene a turizmusalapú gazdaságnak. Eléggé nyilvánvaló, hogy a görögöket nem fogják kitenni a zónából, de ha esetleg mégis megtörténik, ne igazán legyenek illúzióink arról, hogy a határok védelmében, vagy bosszúként történt-e.
Benne lenni a klubban
Kicsit furcsának tűnhet, hogy a görögök a kirúgással fenyegetés hatására beadták a derekukat, mikor egyáltalán nem is biztos, hogy fent marad Schengen. Csakhogy ma Európában az, hogy egy ország állampolgárai tudnak-e szabadon utazni, vagy nem, egyfajta hovatartozást is jelent, így nem meglepő, hogy Görögország nem akar kihullani a „klubból”.
