4p
A rubel összeomlása és a Krím tavaly márciusi elfoglalása egy csapásra megváltoztatta a politikai hangulatot. Mind Minszk, mind Asztana közelebb húzódott a Nyugathoz és Kijevhez. Oroszország nagyhatalmi státuszának restaurációja helyett azt látjuk, hogy az EGU államai inkább Pekingtől válnak egyre inkább függővé, amely viszont megkéri az árát a segítségnyújtásnak.

Még egy hónapos sincs, de már a szétesés határozott jeleit mutatja az orosz elnök dédelgetett mega-projektje, amit az Európai Unió ellensúlyának szántak a Kreml-ben. Igen, az Eurázsiai Gazdasági Unióról (EGU) van szó, amely 183 millió embert érint és négyezermilliárd dollár gazdasági teljesítmény áll mögötte. De miért ugrálnak le a fedélzetről a részvevők?

Az elődszervezet Eurázsiai Vámunió Moszkva melletti két másik alapító tagja, Belarusz és Kazahsztán már tavaly megtapasztalhatta a hátrányokat. A rubel árfolyamának összeomlása miatt Oroszországba irányuló exportjuk hirtelen nagyon megdrágult, ellenben az import olcsó lett, így termelőik egyszerre vesztettek piacot Oroszországban és otthon is. A kazah-orosz kétoldalú kereskedelem volumene tavaly 20%-kal esett.

A Moszkvában zajló pénzügyi viharok hatására a belarusz rubel idén 30%-ot zuhant és ezzel a világ legrosszabban teljesítő valutája lett. A minszki jegybanknak január 9-én 25%-ra kellett emelnie az alapkamatot. A kazah tenge is a leértékelés szélén táncol.

A megrendült politikai projekt

A jelenlegi EGU-t Putyin és környezete csupán egy lépcsőnek tekintette a teljes politikai unió felé, amely magába foglalja az összes korábbi szovjet területeket.  De a Krím tavaly márciusi elfoglalása egy csapásra megváltoztatta a politikai hangulatot. Mind Minszk, mind Asztana közelebb húzódott a Nyugathoz és Kijevhez az egyoldalú lépés hatására.

Olaj volt a tűzre, hogy Putyin egy tavalyi beszédében megkérdőjelezte, hogy Kazahsztán valaha is létezett-e, mint önálló állam. Asztana azonnal lépett és 2014 októberében pont ugyanolyan stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval, mint az az Ukrajna, ahol március óta orosz katonák harcolnak.

A fehérorosz elnök pedig éppen tegnap jelentette ki, hogy országa fenntartja magának a jogot, hogy kilépjen az EGU-ból, ha a tagországok nem tartják be a szervezet keretében megkötött megállapodásokat. Itt főként az eszkalálódott tej- és húsháborúra utalt.

Azerbajdzsán pedig Örményország várható csatlakozása miatt kezeli fenntartásokkal a az egész EGU projektet, így inkább megmarad Moszkva és a Nyugat közötti egyensúlyozásnál, mint a Kaszpi-régió energiahatalma.

Moszkva és Brüsszel kóstolgatja egymást

Az EGU indításakor Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-hoz rendelt nagykövete tárgyalásra szólította fel az EU-t. Egy közös Eurázsiai gazdasági térség létrehozását javasolta, amelynek tagjai lennének a volt EU-s Keleti Partnerség országai, így Grúzia, Moldova és Ukrajna is. Ez Csizov szerint jóval kedvezőbb lenne az európaiak számára, mint a konfliktusoktól gyötört Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás.

Sokak megdöbbenésére Berlin fölvette a kesztyűt és a davosi világgazdasági fórumon egy hete Merkel bejelentette, hogy a német kormány hajlandó tárgyalni egy európai-orosz szabadkereskedelmi övezetről, ha Moszkva segít rendezni az ukrán válságot és tiszteletben tartja a minszki tűzszüneti megállapodást. Nos, a katonai eszkaláció Kelet-Ukrajnában egyenlőre nem az áttörés fele mutat.

Az eddigi nyertes: Kína

A Kreml víziójának megvalósulása és Oroszország nagyhatalmi státuszának restaurációja helyett azt látjuk, hogy az EGU államai Pekingtől válnak egyre inkább függővé. Ahogy Moszva egyre mélyebbre süllyed a recesszióban, úgy veszti el kereskedelmi befolyását és kell hazaküldeni sok vendégmunkást Ukrajnába és Közép-Ázsiába.

Kazahsztán 2013-ban állapodott Kínával egy 30 milliárd dolláros üzlet keretében a Közel-Keleten kívüli legnagyobb olajmező, a Kasagan kitermeléséről, függetlenítve ezzel az ország olajiparát az orosz tulajdonú szállítási útvonalaktól. 2014 decemberében újabb 14 milliárd dolláros üzletet kötöttek Kínával energetikai és infrastrukturális fejlesztésekről.

A szorult helyzetben lévő oroszokkal még nagyobb gázüzletek köttett Peking. A kínaiak pedig megkérik a segítségnyújtás árát. A tavaly novemberi 400 milliárd dolláros orosz-kínai energia-megállapodás után közvetlenül jelentették be, hogy Moszkva a legmodernebb, S-400-as légvédelmi rakétarendszerét szállítja le Pekingnek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG