4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A rubel összeomlása és a Krím tavaly márciusi elfoglalása egy csapásra megváltoztatta a politikai hangulatot. Mind Minszk, mind Asztana közelebb húzódott a Nyugathoz és Kijevhez. Oroszország nagyhatalmi státuszának restaurációja helyett azt látjuk, hogy az EGU államai inkább Pekingtől válnak egyre inkább függővé, amely viszont megkéri az árát a segítségnyújtásnak.

Még egy hónapos sincs, de már a szétesés határozott jeleit mutatja az orosz elnök dédelgetett mega-projektje, amit az Európai Unió ellensúlyának szántak a Kreml-ben. Igen, az Eurázsiai Gazdasági Unióról (EGU) van szó, amely 183 millió embert érint és négyezermilliárd dollár gazdasági teljesítmény áll mögötte. De miért ugrálnak le a fedélzetről a részvevők?

Az elődszervezet Eurázsiai Vámunió Moszkva melletti két másik alapító tagja, Belarusz és Kazahsztán már tavaly megtapasztalhatta a hátrányokat. A rubel árfolyamának összeomlása miatt Oroszországba irányuló exportjuk hirtelen nagyon megdrágult, ellenben az import olcsó lett, így termelőik egyszerre vesztettek piacot Oroszországban és otthon is. A kazah-orosz kétoldalú kereskedelem volumene tavaly 20%-kal esett.

A Moszkvában zajló pénzügyi viharok hatására a belarusz rubel idén 30%-ot zuhant és ezzel a világ legrosszabban teljesítő valutája lett. A minszki jegybanknak január 9-én 25%-ra kellett emelnie az alapkamatot. A kazah tenge is a leértékelés szélén táncol.

A megrendült politikai projekt

A jelenlegi EGU-t Putyin és környezete csupán egy lépcsőnek tekintette a teljes politikai unió felé, amely magába foglalja az összes korábbi szovjet területeket.  De a Krím tavaly márciusi elfoglalása egy csapásra megváltoztatta a politikai hangulatot. Mind Minszk, mind Asztana közelebb húzódott a Nyugathoz és Kijevhez az egyoldalú lépés hatására.

Olaj volt a tűzre, hogy Putyin egy tavalyi beszédében megkérdőjelezte, hogy Kazahsztán valaha is létezett-e, mint önálló állam. Asztana azonnal lépett és 2014 októberében pont ugyanolyan stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval, mint az az Ukrajna, ahol március óta orosz katonák harcolnak.

A fehérorosz elnök pedig éppen tegnap jelentette ki, hogy országa fenntartja magának a jogot, hogy kilépjen az EGU-ból, ha a tagországok nem tartják be a szervezet keretében megkötött megállapodásokat. Itt főként az eszkalálódott tej- és húsháborúra utalt.

Azerbajdzsán pedig Örményország várható csatlakozása miatt kezeli fenntartásokkal a az egész EGU projektet, így inkább megmarad Moszkva és a Nyugat közötti egyensúlyozásnál, mint a Kaszpi-régió energiahatalma.

Moszkva és Brüsszel kóstolgatja egymást

Az EGU indításakor Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-hoz rendelt nagykövete tárgyalásra szólította fel az EU-t. Egy közös Eurázsiai gazdasági térség létrehozását javasolta, amelynek tagjai lennének a volt EU-s Keleti Partnerség országai, így Grúzia, Moldova és Ukrajna is. Ez Csizov szerint jóval kedvezőbb lenne az európaiak számára, mint a konfliktusoktól gyötört Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás.

Sokak megdöbbenésére Berlin fölvette a kesztyűt és a davosi világgazdasági fórumon egy hete Merkel bejelentette, hogy a német kormány hajlandó tárgyalni egy európai-orosz szabadkereskedelmi övezetről, ha Moszkva segít rendezni az ukrán válságot és tiszteletben tartja a minszki tűzszüneti megállapodást. Nos, a katonai eszkaláció Kelet-Ukrajnában egyenlőre nem az áttörés fele mutat.

Az eddigi nyertes: Kína

A Kreml víziójának megvalósulása és Oroszország nagyhatalmi státuszának restaurációja helyett azt látjuk, hogy az EGU államai Pekingtől válnak egyre inkább függővé. Ahogy Moszva egyre mélyebbre süllyed a recesszióban, úgy veszti el kereskedelmi befolyását és kell hazaküldeni sok vendégmunkást Ukrajnába és Közép-Ázsiába.

Kazahsztán 2013-ban állapodott Kínával egy 30 milliárd dolláros üzlet keretében a Közel-Keleten kívüli legnagyobb olajmező, a Kasagan kitermeléséről, függetlenítve ezzel az ország olajiparát az orosz tulajdonú szállítási útvonalaktól. 2014 decemberében újabb 14 milliárd dolláros üzletet kötöttek Kínával energetikai és infrastrukturális fejlesztésekről.

A szorult helyzetben lévő oroszokkal még nagyobb gázüzletek köttett Peking. A kínaiak pedig megkérik a segítségnyújtás árát. A tavaly novemberi 400 milliárd dolláros orosz-kínai energia-megállapodás után közvetlenül jelentették be, hogy Moszkva a legmodernebb, S-400-as légvédelmi rakétarendszerét szállítja le Pekingnek.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hamarosan új világra ébredhetnek a leggazdagabbak Magyarországon
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 11. 19:50
Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.
Makro / Külgazdaság Erről beszélt az új köztársasági elnök az Országgyűlésben
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 16:06
A megosztottságot is a legsúlyosabb gondok közt említette.
Makro / Külgazdaság Hivatalos: megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 15:25
A Tisza Párt jelöltjét megszavazta a parlament.
Makro / Külgazdaság Vitatja a tartozását? Segítenek a pénzügyi békéltetők
Dr. Szente Krisztina | 2026. augusztus 11. 15:06
Az egyik leggyakoribb pénzügyi jogvita, amikor a fogyasztó nem ismeri el a pénzügyi szolgáltató követelésének jogosságát, összegét vagy egyáltalán a tartozást. Az ilyen viták bíróságon kívüli rendezésére a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása nyújt lehetőséget.
Makro / Külgazdaság Nem akárhol rendeznek kormányülést Magyar Péterék
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 13:44
Nagy bejelentések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság GKI: ezért lettünk a régió leglassabban növekvő gazdasága
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 08:16
Románia 200 százalékot nőtt euróban mérve 15 év alatt. Magyarország 70 százalékot. A különbség nem véletlen.
Makro / Külgazdaság 21 nap maradt hátra az uniós pénzek hazahozatalára
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 13:40
A hónap végéig kell teljesíteni a magyar helyreállítási terv valamennyi elszámolható mérföldkövét.
Makro / Külgazdaság Júliusi költségvetési bravúr – több mint 500 milliárd forintos többlet
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 11:30
Júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
Makro / Külgazdaság Banai Péter Benő: az euróbevezetés követelményeinek elérése a teljes gazdaság számára hasznos
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 06:12
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális – jelentette ki Banai Péter Benő az MNB Podcast legutóbbi adásában.
Makro / Külgazdaság Jobban járnak a szennyezők? Egyszerűbb lesz a bevándorlás? Szakértőt kérdeztünk az eltörölt adókról
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 9. 06:01
Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG