A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a válság kirobbanása óta a magyar bankrendszer fokozatosan csökkentette vállalati és lakossági hitelállományát. A visszafogott hitelnyújtási aktivitás mögött nagyobb részben a hitelezési hajlandóság mérséklődése állt. A jegybank kiemelte, hogy 2011 végétől kezdve azonban a kialakuló devizalikviditási feszültségek, valamint a végtörlesztés és a romló portfólióminőség következtében mérséklődő tőkepuffer hatására a bankok hitelezési képessége is fokozatosan gyengült.
A jegybank február 15-én jelentette be, hogy kétéves lejáratú fedezett hitellel, új, univerzális jelzáloglevél-vásárlási program indításával és a fedezeti kör bővítésével kész ellensúlyozni a bankok hitelezési képességének az elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését. Az OTP elemzőinek korábbi véleménye szerint az MNB két új eszköze várhatóan sem a forintlikviditást, sem a banki hitelezési aktivitást nem fogja különösebb erősíteni. Részletek>>
A PSZÁF értékelése szerint a jegybank programja erősítheti a hitelezés de az aktivitás élénküléséhez a keresleti oldal bővülése is szükséges. A felügyelet ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jelzálogpiac intézményi szerkezeti liberalizálásának nem láthatók az előnyei, a társadalmi költség viszont a piac prudenciális biztonságának lazulása volna.
Védőhálót a bankoknak
Az MNB ebben a helyzetben a hitelintézetek likviditásának támogatásával járulhat hozzá a hitelnyújtási aktivitás erősödéséhez. A jegybank új eszközei a hitelezési képesség támogatásával tudnak védőhálót biztosítani a bankoknak, azonban a hitelezési hajlandóságot nem képesek és nem is céljuk érdemlegesen befolyásolni. Korábban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is hangsúlyozta, hogy a kétéves fedezet melletti hitelprogram igazi védőhálót jelent a hazai hitelintézeteknek, így a bankok a jövőben nagyobb biztonságban érezhetik magukat források tekintetében.
A jegybank indoklása szerint az új eszköz hatására a bankok lejárati prémium nélkül juthatnak hosszú futamidejű forráshoz, ami ellensúlyozhatja a banki mérlegek forrásoldalának elmúlt időszakban megfigyelhető rövidülését. Az így elérhető lejárati összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési képesség csökkenését.
Továbbá az MNB bővítette az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit is. A módosításokkal az MNB alacsony kockázatvállalás mellett tovább csökkentheti a vállalati és lakossági hitelezési képességet mérséklő likviditási korlátokat. A változtatások 2012. április 16-tól lépnek életbe.
Egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges
A forintárfolyam valamint az országkockázati felár növekvő ingadozása egyre nagyobb forintlikviditási puffer kiépítésére készteti a hitelintézeteket, amit szükség esetén devizacsere ügyletek segítségével devizára cserélhetnek. Bár rendszerszinten a forintforrások bőségesek és a bankrendszer likviditásisokk-tűrő képessége erős, a bankrendszert érő nagyobb likviditási sokk esetén egyes hitelintézeteknél előfordulhat, hogy a hitelezés élénkítéséhez korlátossá válik felhasználható szabad forintlikviditásuk.
A jegybank a hitelintézetek likviditási pufferének bővítése érdekében bővíti a jegybanki hitelműveletek fedezeti körét a Magyar Állam és az MNB által kibocsátott, devizában denominált államkötvényekkel,és meghatározott kritériumoknak eleget tevő, devizában denominált vállalati kötvényekkel.
Az MNB enyhíti a vállalati kötvények befogadási kritériumait, melynek értelmében a jelenlegi BÉT mellett valamennyi szabályozott piacra vagy az MNB által elfogadott nem szabályozott piacra bevezetett értékpapírok elfogadhatóvá válnak, és a jelenlegi minimális „BBB-” minősítés helyett elegendő, ha a kibocsátó minimum a magyar állampapírokkal megegyező minősítéssel (jelenleg „BB+”) rendelkezik legalább egy, az MNB által elfogadott hitelminősítő valamelyikénél. Továbbá a jegybank hitelműveleteinél fedezetként elfogadja a BÉT-en kívüli egyéb szabályozott és az MNB által elfogadott nem szabályozott piacra bevezetett forint jelzálogleveleket is.
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
