A lemondása utáni sajtótájékoztatón Andersson az MTI tudósítása szerint kifejtette: nem akar kormányt vezetni olyan körülmények között, amikor megkérdőjeleződhet a kabinet legitimitása. Andersson, aki egyben a Szociáldemokrata Párt vezetője és Svédország első női miniszterelnöke, mindazonáltal tájékoztatta Andreas Norlén házelnököt arról, hogy továbbra is érdekelt egy egypárti, szociáldemokrata kormány vezetésében.
Magdalena Andersson szerint "egy koalíciós kormánynak le kell mondania akkor, ha egy párt úgy dönt, hogy távozik". Hozzáfűzte: "annak ellenére, hogy a helyzet a parlamentben változatlan, újra kell próbálkozni".
A Zöldek azután döntöttek arról, hogy megvonják a támogatást, miután a parlament az ellenzék által benyújtott alternatív költségvetési tervezetet fogadott el Andersson megválasztása után. Per Bolund, a Zöldek szóvivője szerint ez volt az első alkalom, hogy a svéd parlament olyan költségvetési tervezetet fogadott el, amelynek tárgyalásában "radikális jobboldali párt is részt vett", utalva a Svéd Demokraták (SD) nevű jobboldali pártra. A Zöldek úgy ítélték meg, hogy az általuk fontosnak tartott ügyek nem szerepeltek elég nagy arányban a büdzsé tervezetébven.
Egyelőre nem tudni, hogy újabb bizalmi szavazás vár-e Anderssonra a parlamentben - az is előfirdulhat, hogy Andressont újra megválasztják miniszterelnöknek.
Egyetlen szavazaton múlt az is, hogy miniszterelnök legyen
A Riksdagban, azaz a 349 fős, egykamarás svéd parlamentben szerdán 117 törvényhozó támogatta Andersson megválasztását, 174 szavazott ellene, 57 tartózkodott, egy képviselő pedig nem volt jelen. A svéd alkotmány értelmében a miniszterelnök addig kormányozhat, amíg a parlamentben a többség - legalább 175 törvényhozó - támogatja őt, vagy legalábbis nem szavaz ellene. A Szociáldemokrata Pártnak 100, míg koalíciós partnerének, a Zöldeknek 16 képviselői helyük van a törvényhozásban, a kormányon maradásukat elősegítő pártokkal együtt pedig 174 politikus támogatását élvezhetik.
Magdalena Andersson november közepén kapott kormányalakítási megbízást a házelnöktől. Az előző, szintén szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven hétéves kormányzás után, augusztusban jelentette be, hogy novemberben lemond kormányfői és szociáldemokrata pártelnöki tisztségéről. A volt kormányfő június végén elveszítette az SD által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, július elején azonban újra őt választották meg miniszterelnökké, véget vetve ezzel a kormányválságnak, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.
Svédországban a tervek szerint 2022. szeptember 11-én tartanak parlamenti választásokat - írja az MTI.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
