A koronavírus egész Európa szállodaiparának példátlan veszteséget okozott: Az STR globális szállodaipari adatszolgáltató adatai szerint az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban mindössze 25% volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPar) pedig 72 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezzel Közép- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika után a harmadik legnagyobb visszaesést Európa szállodapiaca szenvedte el. A kontinens szálláshelyeinek ekkora mértékű vesztesége nem kis részben az EU-n belüli határzáraknak köszönhető, mivel a kisebb országok belső kereslete nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható.
Az STR európai adataiból az is kiolvasható, hogy a körülményektől függetlenül nyitva tartani képes szállodák (az üzleti, oktatási célú vendégek fogadására sok országban fennmaradt a lehetőség) összességében komoly előnyre tettek szert átmenetileg bezárt versenytársaikkal szemben: amellett, hogy fenntartották üzemfolytonosságukat és ügyfélkapcsolataikat, kisebb létszámleépítést kellett végrehajtaniuk, emiatt pedig a visszatérés során is gyorsabban és rugalmasabban tudnak reagálni. Míg 2019-ben Európa fővárosaiban a hotelek átlagkihasználtsága egymáshoz képest jellemzően 10-20 százalékpontos eltérést mutatott, tavaly ez extrém, 70-80 százalékpontnyi tartományban szóródott.
A KSH-nak a tavalyi év első tizenegy hónapjára vonatkozó adatai szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyek 55 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 225 milliárd forint volt, ami 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 2020 decemberét érintő korlátozások miatt a teljes évre vonatkozó visszaesés mindkét érték esetében a 60-65 százalék közötti sávban alakulhat.
Az év közepén tapasztalt belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek esetén ez a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt. Igaz, ennek pozitív hatásait elsősorban nem a fővárosi, hanem a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni.
Jelentősen lelassult a beruházói aktivitás is
A szállodaberuházó és ingatlanfejlesztő cégek aktivitását tavaly elsősorban a banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága hátráltatta. Többek között ennek is köszönhető, hogy a 2021-2024 között átadni tervezett projektek száma a koronavírus megjelenését követő hónapokban felére csökkent, így a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben csupán megközelítőleg 2000 új hotelszobával bővül.
„A belföldi vendégforgalom robbanásszerű nyári megugrása új, kedvező perspektívában tüntette fel a fővároson kívüli üdülési célpontokat, ezek a finanszírozóktól a korábbinál alacsonyabb kockázati besorolást kaphatnak most, ami részben ellensúlyozza a fővárosi projektektől való elfordulást .” – mutat rá egy fontos változásra Takács Márton, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának igazgatója.
Az igazság pillanata számos szálloda esetében a június 30-án lejáró hitelmoratóriumot követően jön majd el. Nem kétséges, hogy számos szálláshely esetében komoly adósság-átsruktúrálásra lesz majd szükség, ami mind az üzemeltetői, mind a banki oldalon komoly kompromisszumokat kívánhat. Csak remélhető, hogy a hitelmoratórium lejártáig a turisztikai kereslet újbóli élénkülése enyhít majd a szállodák nyomasztó likviditási problémáin.
Kilátások az idei évre
„A korlátozások fokozatos feloldásával várhatóan a nyári hónapokban éledhet újra a szállodapiaci kereslet – jelzi előre a BDO Magyarország szakértője. – Mind a légitársaságoknak, mind a szállodáknak, éttermeknek és turisztikai célpontoknak a verseny újraindulása komoly kihívást is jelent majd, hiszen bizonyos értelemben egészen más jellegű piacra kell visszalépniük. A hatékony visszatérés egyik előfeltétele, hogy a vírushelyzet kezelését és a korlátozások feloldását az európai országok nagyjából szinkronban végezzék. Ebbe beleértendő az oltási programok levezénylése is, mivel az újranyitás időzítése láthatóan ettől függ majd. Az oltások jelenleg igen lassú ütemben folynak, ami egyre több ország vendéglátóiparában okoz különféle tiltakozáshullámokat.”
A korlátozások feloldása várhatóan több lépcsőben jelenik meg a hazai szállodapiacon. Először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet, mivel a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozások várhatóan lassabban lesznek feloldva. Budapesten egy érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem tesznek kora nyárnál előbbre, itt először az egyéni szabadidős vendégszegmens, illetve az egyéni üzleti utazók kereslete térhet vissza. Őket követhetik majd a szabadidős turistacsoportok, míg legkésőbb, várhatóan csak ősszel a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat fokozatosan újra.
Bár a kereslet a vendégek felhalmozódó utazási igénye miatt gyorsan növekedhet, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét összességében várhatóan csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág. Az egyes szállodaipari egységek teljesítménye lokációtól és minőségtől függően a korábbiaknál nagyobb változatosságot mutat majd, és az eddiginél nagyobb szerephez jut majd az adott menedzsment hatékonysága és innovációs készsége is.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
