Rácz András Oroszország-szakértő szerint több, egyértelműen téves állítást is megfogalmazott Magyar Péter múlt heti klubrádiós szereplése alkalmával Ukrajna kapcsán, amelyeket Facebook-bejegyzésben igyekezett "helyretenni" a szakértő.
Rácz azt írja, nem igaz az, hogy Ukrajna "semmiben nem felel meg az európai uniós értékeknek, előírásoknak", ugyanis már az Ukrajna és az EU között 2016-ban hatályba lépett társulási megállapodás is "nagyon komoly" jogharmonizációt írt elő, a folyamat pedig csak intenzívebbé vált a háború kitörése óta.
"Nem igaz az sem, hogy Ukrajnában a lakosság többsége oroszul beszélt, még 2014 előtt sem. Ukrajnában az utolsó népszámlálás 2001-ben volt, szóval nem éppen friss - de már az akkori adatok is azt mutatták, hogy a lakosság döntő többsége ukránnak vallotta magát (több, mint 85 százalék), az anyanyelv-használatra pedig az jött ki, hogy a lakosság 67 százaléka az ukránt használta anyanyelvként, 30 százaléka pedig az oroszt (a maradék a különféle egyéb kisebbségeket jelentette, beleértve a magyart is)"
- írja Rácz, hozzátéve, hogy az utóbbi 23 évben jelentősen nőtt az ukrán anyanyelvűek száma.
Cáfolja a szakértő azt is, hogy az ukrajnai termőföldek jelentős része nyugati tulajdonban lenne. A 2021-es adatok szerint a 32,6 millió hektár megművelhető ukrán földterületből összesen 2,65 millió hektár volt nagy agrárholdingok tulajdonában, és ezek sem mind külföldi tulajdonban vannak. Az állítást a Lakmusz is alaposan cáfolta.
Rácz András arra is felhívja a figyelmet, hogy semmilyen amerikai "rakétatelepítések" nem voltak Ukrajnában, ez túlságosan kockázatos lépés lett volna, miközben semmi szükség nem is volt rá.
"Azt ugyanakkor Magyar nagyon pontosan látja, hogy az orosz katonai agresszió összekovácsolta az ukrán lakosságot és lényegében megteremtette az ukrán politikai nemzetet"
- fogalmaz meg egy dicséretet is a szakértő.
Bejegyzésében arról is ír, hogy valahol érthető, ha egy korábban a kormánypropaganda buborékjából tájékozódó ember ilyen álhíreknek hisz, a kérdés viszont az, hajlandó-e beismerni tévedéseit, és szakértők véleményére alapozni megszólalásait (illetve esetleges kormányzati döntéseit) a továbbiakban.
" Konkrétan Ukrajnához szerencsére elég sokan értenek elég jól ebben az országban. Például a külügy általános és tragikus leépülése ellenére a magyar államapparátus Ukrajnát még mindig nagyon jól és mélységében ismeri, egészen kiváló diplomaták dolgoznak a kinti képviseleteken. Számos szakember van a tudományos világban is, pl. az MTA Földrajtudományi Intézetében, a Társadalomtudományi Kutatóközpontban, az ELTE-n, a közgazdász kollégák között, de említhető az NKE is (bizony, Orbán Balázs ide vagy oda, ott nagyon komoly tudományos munka is folyik), sőt, ezt-azt még a Corvinuson is tudunk. Vannak kompetens civil szervezetek is, pl. a CEID, illetve tényfeltárás kapcsán a Lakmusz is. És nem becsülném alá az üzleti szektorban meglévő, témaspecifikus szaktudást sem, legyen szó akár a MOL-ról, akár a Wizzair-ről, akár az OTP-ről.
Szóval, ha egy vezető akar, akkor tud tájékozódni. És eléggé biztos vagyok benne, hogy a tudós kollégák jelentős része szívesen segít, ha megkérdezik (én is)"
- íra Rácz András, aki szerint a tévedések akkor válnak hibává, ha elmulasztjuk kijavítani ezeket
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
