A 2005-ös alapítású, palesztin BDS honlapján szereplő bemutatkozás szerint ez egy erőszakmentes mozgalom, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre, hogy teljesítse a szervezet által „nemzetközi kötelezettségnek” nevezett kritériumokat, amelyek közt például szerepel a megszállt területekről történő kivonulás, a ciszjordániai, palesztin területeken nyúló fal felszámolása, valamint a palesztinok visszatérési jogának biztosítása is. A BDS nem titkolt inspirációja a dél-afrikai anti apartheid mozgalom, ez a Dél-Afrikai Köztársaságban és elődállamában küzdött a feketéket hátrányosan érintő, a fehér kisebbség által fenntartott szegregációs politika ellen.
A szervezet indoklása szerint a célzott fogyasztói bojkottokra azért van szükség világszerte, mert ezek segítségével lehet meggyőzni a kereskedőket, hogy ne árulják az Izraelben profitáló cégek termékeit, ezzel is csökkentve az ország forrásait.
Milyen cégeket érint a bojkott?
A BDS által közzétett hivatalos listán jelenleg hét olyan cég szerepel, amelyeknek „hadat üzent” a mozgalom:
a HP, a Siemens, az AXA, a Puma, a Sodastream, az Ahava és a Sabra – a vádak szerint ezek mindegyike hozzájárul a palesztinok elnyomásához valamilyen formában.
A nyolcadik megjelölt célpontot az izraeli zöldségek és gyümölcsök jelentik. A bojkottra hívás központi indoklása és jogosságának igazolása a mozgalom részéről az az állítás, hogy Izrael egy apartheid állam. De mennyire jogos mindez?
Apartheid-vádak
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő civilszervezet 2023 decemberében ismét közzétett összefoglalójában mutatta be az Izraeli elleni, ilyen jellegű vádak alapját nyújtó tényezőket.
Definíciója szerint az apartheid a faji vagy etnikai alapon történő intézményes megkülönböztetés és szisztematikus elnyomás különösen súlyos formája, amelyet a nemzetközi jog tilt. Maga az apartheid név kifejezetten a dél-afrikai helyzettel kapcsolatban született meg, nemzetközi szerződések, az ENSZ határozatai és számos ország belső törvényei egyetemes, globálisan érvényes jogi fogalomként határozzák meg.
Az apartheid emberiesség elleni bűncselekmény, súlyosságát például a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi római statútuma is rögzíti. Három fő elemet tartalmaz:
- az egyik faji csoport egy másik faji csoport feletti uralmának fenntartására irányuló szándék;
- a marginalizált csoport elnyomása az uralkodó csoport által;
- olyan cselekedetek elkövetése, mint például az erőszakos áthelyezés, vagy a földtulajdon kisajátítása.
A HRW jelentésében emlékeztet, 2021 áprilisában a szervezet többéves kutatás, részletes esettanulmányok és az izraeli kormány tervezési dokumentumainak, tisztviselők nyilatkozatainak és más források felhasználásával már kimondták, hogy az izraeli hatóságok elkövették az apartheid bűncselekményét a palesztinok ellen.
A szervezet jelentése szerint az izraeli hatóságok arra törekedtek, hogy maximalizálják a zsidó közösségek számára rendelkezésre álló földterületeket, és minimalizálják a palesztinok számát ezeken. Jeruzsálemben például az önkormányzatra vonatkozó kormányzati terv kifejezetten célként jelöli meg „a szilárd zsidó többség fenntartását a városban” – írja a HRW.
Működik a bojkott?
A Hamász október 7-i, izraeli civileket gyilkoló, brutális terrortámadására válaszul adott, a nemzetközi megfigyelők szerint eltúlzott, gázai civilek tízezreit megölő izraeli ellentámadás új löketet adott a bojkottnak, a felhívás különösen a közösségi médiában terjed nagyon sikeresen.
Arra azonban jelenleg nincsen egyértelmű válasz, hogy működik-e a bojkott, az akció sikerességének megítélése nagyrészt azon múlik, hogy kit kérdezünk róla – a BDS honlapján nem meglepő módon sikerekről beszél, ám az érintett cégek egyelőre nem jelentettek kiugró veszteségeket.
A BDS azonban ennek ellenére sem vehető fél vállról: a Vox például cikkében emlékeztetett, hogy a 2005 óta aktív szervezet által kijelölt bojkottokhoz és felhívásokhoz kötődnek sikerek:
a kampány a múltban több nagynevű vállalatot – ezek közül talán a legismertebb a Ben & Jerry's fagylaltgyártó, és a francia Orange távközlési vállalat – meggyőzött arról, hogy ne áruljon a megszállt palesztin területeken, és az Orange teljesen meg is szüntette üzleti partnerségét Izraellel. A jelenlegi listán is szereplő SodaStream, amelyet a BDS folyamatos nyomása alatt tart pedig 2014-ben bezárta ciszjordániai gyárát.
