Meg fogjuk fékezni a kis szörnyeteget
A pandémia harmadik hullámának tetőzése előtti napokban Dr. Oroszi Beatrix a közösségi médiában zajlott beszélgetésben azt mondja, ez egy olyan verseny, amiben méltó partnerünk a koronavírus, azaz soha nem szabad lebecsülni.
„Rengeteg intézkedést hoztunk, aminek köszönhetően először visszaszorult a vírus, de később azzal üzent, hogy megváltozott, ezért nekünk folyamatosan figyelnünk kell ezekre az üzenetekre. Emiatt állandóan változnunk kell, újabb és újabb vakcinákat, fejlesztéseket kidolgozni, hogy elébe kerüljünk. Jelenleg épp loholunk a vírus után, de kitartónak kell lennünk, mint egy kopónak.”
Ez egy olyan versenyfutás, ahol szeretnénk mi, emberek célba érni először, ezért meg kell tartanunk ezt a felfokozott figyelmet és működést, amiben egy éve élünk.
„A háttérben virológus, mikrobiológus, epidemiológus, és még rengeteg szakember dolgozik ezen kézenfogva, és próbálja megfékezni ezt a kis szörnyeteget. És meg is fogjuk fékezni! – teszi hozzá Jakab Ferenc.
A pécsi professzor arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor elindult a járvány, tudtuk, hogy lesz egy elsődleges hatása, ami a lakosságot és az egészségügyet terheli, de tudtuk azt is, hogy lesz egy másodlagos hatása is, amely társadalmi, gazdasági és pszichés téren fog ránk vetülni.
„Most a másodlagos hatásokban vagyunk benne, amit minden magyar ember érez a bőrén, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a helyzet szelídülni fog, ez nem is kérdés” – jelenti ki a virológus.
Oroszi Beatrix szerint sem szabad kishitűnek lennünk, ugyanis a koronavírus cseppfertőzéssel terjed, ami nem megállíthatatlan, és nem is terjed túl gyorsan, és ha a MERS, vagy a SARS-1 vírust kaptuk volna meg, sokkal rosszabb lenne a helyzet.
Nem sprintre, hanem maratonra kell készülni
„Tény, hogy sok embernek még az egyszerűnek tűnő higiénés intézkedések is nehezen betarthatóak, pedig a három alapvető szabállyal (maszk, kézmosás, távolságtartás) megállítható lenne a vírus” – véli a szakember.
Ehhez jön még hozzá a védőoltás, amit kevesebb, mint egy év alatt fejlesztettek ki, és nem is egy, több is van. Az idő nekünk dolgozik, még több oltóanyag jön, még újabb technológiákkal. Tehát nem vagyunk eszköztelenek, nincs okunk rá, hogy elbizonytalanodjunk, csak sok embert kell rávenni az óvintézkedések betartására.
Jakab Ferenc a vakcinafejlesztésekkel kapcsolatban azt is hangsúlyozza, nem igaz, hogy rohamtempóban összetett kotyvalékot akarnak nekünk beadni. Sőt, a variánsokkal szemben sem szabad megijedni, mert „a koronavírus koronavírus marad, ahogy a kutyából sem lesz szalonna”. Ez azért jó hír, mert az oltások miatt a későbbi variánsokkal szemben mindig lesz egyfajta védettségünk, és az új technológiáknak köszönhetően gyorsan ki lehet fejleszteni új vakcinákat.
Az epidemiológus szerint a védőoltás épp azért jó, mert nem kell átesnünk a fertőzésen, viszont elkerülhetjük a súlyos lefolyást és szövődményeket.
„Ez persze nem egyik napról a másikra fog történni. Itt nem sprintre, hanem maratonra kell készülni. Aki maratont fut, tudja, hogy van egy holtpont, amikor úgy érzi, nincs tovább, mégis, mindig túllendül” - mondja.
A védőoltásoknál is valahogy így van: nem fogjuk egyből legyőzni a vírust, de az idő nekünk dolgozik. A vakcinafejlesztésben majd a tűmentes verzió fog áttörést hozni, például orrspray formájában, illetve meg fognak jelenni a többkomponensű vakcinák, amelyek több variáns ellen is védenek majd.
AstraZeneca: igenis biztonságos
Az AstraZeneca oltással kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet Oroszi Beatrix, hogy az oltást követő eseményeket kötelező monitorozni, ha a szúrás után 30 napon belül történik bármi, be kell jelenteni és ki kell vizsgálni, s a vizsgálatok ideje alatt az országok épp a biztonságosság miatt függesztik fel az oltásokat. Az enyhe tünetektől azonban nem kell megijedni, mert azt jelenti, hogy beindult a helyi immunitás.
„22 millió dózis AstraZenecát adtak be a világon, és 37 esetben fordult elő súlyos mellékhatásként vérrögképzési probléma. Az Európai Gyógyszerügynökség(EMA) és a Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megállapította, hogy nincs összefüggés ezek között, és elsősorban a skandináv országokban fordult elő, ahol az erre hajlamosító tényező magasabb” – teszi hozzá Jakab Ferenc.
Szerinte bizalmat generál, hogy minden esetet kivizsgálnak, nem legyintenek, hanem figyelnek ránk. Szerinte azonban vissza is tud nyalni a fagyi. Előfordult, hogy egy Rota-vírus elleni oltást visszavontak néhány panasz után, miközben a világ más táján ezrek haltak meg tőle. Ezért fontos megkülönböztetni az oltási reakciókat az oltási szövődményektől!
„Komoly testépítők mondják, ha nincs fájdalom, nincs hatás. Tehát nagyon fontos az immunválasz. Saját kollégámnak 38 fokos láza lett az oltás után, megvizsgáltuk, s az ő antitest száma magasabb volt, mint akinek alig volt oltási reakciója” – meséli a professor.
Üzenet
A beszélgetés végén Oroszi Beatrix üzenetként úgy fogalmazott, hogy hiába szeretne mindenki nyitni végre már, nem szabad elengednünk a gyeplőt, mintha nem lenne holnap. Ésszel és fokozatosan lehet csak, hiszen a vírus továbbra is velünk van, ezért ébernek kell maradni. Az is fontos, hogy hiába oltatjuk be magunkat, ha nem vigyázunk utána a higiénés szabályokra. Ezeket együtt kell alkalmaznunk.
„Amit tennünk kell, az nem sok, de azt következetesen. Ha ebben jók leszünk, hamarabb szabadulhatunk” – búcsúzott a szakember.
Jakab Ferenc azzal zárta a beszélgetést, hogy hónapok óta egy üzenetet mantráz, az pedig az, hogy mindenki oltassa be magát! Személy szerint ő szeretne már moziba menni, valahol egy jót enni, vagy csak kicsit felszabadultabban élni, de ehhez az kell, hogy mindenki betartsa a szabályokat, és senki ne az álhíreknek higgyen, hanem a hitelesen tájékoztató szakembereknek. Végül, a mai járványügyi retorikának megfelelően úgy fogalmazott: csak így lehet a csatát, majd a háborút is megnyernünk.
A brit székhelyű Rotork van a célkeresztben. 
