Japánban 30 százalékra akarják növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában. Az elképzelések szerint többé nem építenének új atomerőműveket Japánban, ugyanakkor a megfelelő biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák. A tervek komolyságát megkérdőjelezi az a sajtóhír, amely arról szólt, hogy a tokiói kormány egyelőre nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozását.
A fukusimai atombaleset árnyékában meghozott döntést gazdasági szereplők élésen bírálták, arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdasági erejét adó iparnak. A tavaly márciusi atombalesetet megelőzően a kormány még 50 százalékra akarta emelni a nukleáris energia részarányát Japán áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt az energiapolitikának ezen a területén a tokiói kabinet meghátrált.
Atomellenes társadalmi akciók Japánban
Japánban mindennaposak az atomenergia azonnali elhagyását követelő több tízezres tüntetések. Korábbi kormányzati közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége inkább atomenergia-mentes társadalomban akar élni. Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás majdnem harmadát biztosította Japánban. Jelenleg a szigetország 50 működőképes reaktorából csupán kettő üzemel, miután az erőműveket biztonsági okokból leállították az elmúlt másfél évben.
Drága lesz az atomenergiamentes japán gazdaság
Szakértők szerint ha lemondanak az atomenergiáról, akkor jelentősen megdrágulnak majd az energiaárak és ez arra ösztökélné a japán cégeket, hogy üzemeiket külföldre költöztessék. A kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne, hogy a kieső atomenergiát fosszilis hordozókkal helyettesítsék. Az energiahordozókban szegény szigetország már jelenleg is a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-importőre és harmadik legjelentősebb olajvásárlója. Japán évi egymillió gigawattos áramigénye az Egyesült Államok és Kína utána a harmadik legnagyobb a világon.
Atomenergia-ellenes körök ezzel szemben azt állítják, hogy az nukleáris áramtermelés feladása, illetve az elmozdulás a megújuló források felé valószínűleg gazdasági lehetőségeket teremtene a szigetország cégei számára és lökést adna az innovációnak. Korábban Németország és Svájc is az atomenergia feladásáról határozott a fukusimai baleset után.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
