A közgazdasági logikával ellentétes, hogy egy deviza az arra fizetendő kamat csökkentését követően erősödjön. Mégis ez történt a forinttal, amely kedden 14 óra előtt az euróval szemben még a 373-as szint felett cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon, fél 4-kor azonban már 372-őt sem ért az uniós pénz.
Az ellentmondás magyarázata, hogy a befektetők azt értékelték, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa pontosan azt a döntést hozta, amelyre számítottak tőle: 100 bázisponttal, 16 százalékra mérsékelte a 13 százalékos jegybanki alapkamat helyett tavaly október közepétől irányadó egynapos betéti kamatát.
Döntésüket Virág Barnabás, az MNB alelnöke azzal magyarázta a kamatdöntést egy órával követett sajtótájékoztatóján, hogy a kockázati környezet lehetővé teszi azt, a jegybank folytassa a kamatok normalizációját. Ugyanakkor az is erősítően hathatott a forintra, hogy a jegybank gyakorlatilag kedvezőbb inflációs várakozást fogalmazott meg, azzal, hogy a csütörtökön publikálandó legfrissebb inflációs jelentésében a korábbi 15-19,5 százalékről 16,5-18,5 százalékosra szűkítette azt a sávot, amelybe szerinte "érkezhet" az idei éves átlagos fogyasztóiár-index.
További részletek laptársunk, az Mfor.hu cikkében olvashatók.
