A japán kormány újra nekifut annak a tervének, hogy elterjeszti a négynapos munkahetet a szigetországban, ám nem várható nagyobb siker, mint a 2021-es első próbálkozáskor. Japán ugyanis híres arról, hogy az emberek hajlamosak rengeteget dolgozni, és ezt nem kényszernek engedelmeskedve teszik, hanem életmódjuk, kultúrájuk része.
A munkaügyi minisztérium támogatásokat és ingyenes konzultációt ajánl azoknak a vállalatoknak, amelyek szembe menve ezekkel a tényezőkkel, belevágnának a rugalmas munkaidő és a négynapos munkahét bevezetésébe. Az egészségügyi és jóléti minisztérium statisztikája szerint a japán vállalatoknak csak 8 százaléka engedélyezi alkalmazottainak, hogy kevesebb mint öt napon át dolgozzanak. A gond az, hogy a japán kultúrában a munkát az élet pozitív részének tekintik. Ferde szemmel nézik, aki korán hazamegy a munkából vagy az így elhalasztott munkát le kell dolgoznia később. Emellett a munkahely az, ahol a japánok többsége közösségi életét éli. Ennek részei a közös vacsorák, helyenként duhajkodással színezve.
Fotó: Depositphotos
Ugyanakkor az egészségügyi tárca egy évvel ezelőtti jelentése szerint 2022-ben közel háromezer ember követett el öngyilkosságot azért, mert nem tudott másként megszabadulni a munkahelyi hajtástól. Ez másfélszer több a 2021-es adatnál. A statisztika szerint a férfiak 10, a nők 4 százaléka dolgozik több mint 60 órát egy héten.
Azok a cégek, amelyek engedélyezik a négynapos munkát, általában külföldi tulajdonban vannak. Az egyik példa a Microsoft Japan. Az egyik legnagyobb hazai vállalat, a Panasonic 2022-ben bevetette a négynapos munka lehetőségét, ám 63 ezer alkalmazottjából 150-en éltek vele. Az SMBC brókercégnél 2020 óta él az a szabály, hogy a vállalatnál legalább négy éve dolgozó, 40 éven felüli munkatársak „autonóm karriert építhetnek”. Így lehet idejük családjukban otthon ápolásra - sorolt céges példákat a CNBC amerikai gazdasági portál. Az önérzetes japán szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a halálra dolgozás jelensége nem csupán Japánra jellemző. Svédországban például 2019-ben több mint 770 alkalmazott halt meg a munkahelyi stressz miatt.
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
