Oroszország háborújának kezdete óta Európa legalább 4,4 millió ukrán állampolgárt fogadott be, ami önmagában is rengeteg, jóval több mint a 2015-ös szír menekültválság alatt befogadott 1,2 millió ember. Azonban egyértelműen úgy tűnik, hogy a hazájukat elhagyni kényszerülő ukránok száma tovább nőhet, hiszen miközben egyre közeledik a rendkívül fagyosnak ígérkező tél, Oroszország célzottan pusztítja Ukrajna polgári infrastruktúráját, különös tekintettel az energiaellátásra.
Kemény tél lesz, hiszen a kontinens a második világháború óta a legjelentősebb tömeges kényszerű elvándorlással szembesül. Ahogy az ukrajnai konfliktus elhúzódik, az ukrán menekültek tovább maradnak – mondta Hanne Beirens, a brüsszeli székhelyű Migration Policy Institute Europe kutatóintézet vezetője a The New York Timesnak. Ez a kijelentés pedig már most beigazolódni látszik, hiszen az ukrán kormány ténylegesen azt kérte, hogy ne jöjjenek még haza a menekültek, hiába szeretnének, mivel a súlyosan sérült energetikai hálózat és infrastruktúra már most is az összeomlás szélén van – a témáról részletesebben ebben a cikkünkben írtunk:
Magyarország készül
Készen állunk arra, hogy újból megindulnak a menekültek – fogalmazott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a brit Telegraphnak. Amikor a lap a BOK csarnokban nyitott Humanitárius tranzitponton járt, éppen 70 ukrán érkezett meg. A kormányszóvivő elmondta:
Az érkezők elmondták, hogy az áramkimaradás miatt jöttek Magyarországra, és mert fáznak, és nincs fűtésük. Arra számítunk, hogy télen még magasabb lesz a számuk.
Mindez pedig egybecseng azzal, hogy a rendőrség beszámolók szinte mindennap több ezer ukrán határátlépésről szólnak, míg az egyik legjelentősebb menekültekkel foglalkozó hazai szervezet, a Learning Without Borders iskolaprojektet is működtető Migration Aid pedig Facebook oldalán írt arról, hogy az áramkimaradások és a közelgő tél miatt további menekülthullámra számítanak.
Hová kerülnek az ukrán menekültek?
Miközben Magyarországot az anyaországot elhagyni kényszerülő ukránok jelentős része nem végállomásként, hanem gyakran inkább átmeneti pihenőhelyként kezeli, ahonnan majdan tovább indulnak más országokba, érdemes megnézni, hogy mi a helyzet azokban az európai országokban, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be a háború kirobbanása óta.
Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint az Európába menekült 4,46 millió ukrán menekült többsége, mintegy 1,47 millió ember Lengyelországban kapott ideiglenes védelmet, ezt Németország követi 815 ezer fővel, míg a lista harmadik helyén a 455 ezer menekültet befogadó Csehország áll.
Lengyelország és a menekültek
Lengyelország az ukrán ügy egyik leghangosabb támogatója Európán belül, és bár az ország továbbra is szívesen fogadja az érkező menekülteket, a nehézségek viszonylag korán megjelentek, hiszen az országban már áprilisban érzékelték, hogy a menekülthullám csak még súlyosabbá tette az országban tapasztalt lakhatási nehézségeket. A rekordmagas bérleti díjak csak tovább emelkedtek, az Eurostat adatai szerint szeptemberben már átlagosan 18 százalékkal fizettek többet a lengyelországi bérlők, mint az előző év azonos időszakában.
Ennek ellenére azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a menekültek tapasztalatai szerint Lengyelországban nincs baj, az Anadolou hírügynökség idézte azt a Gremi Personal által készített felmérést, amely szerint az országban élő ukrán menekültek 51,1 százaléka úgy véli, hogy életszínvonala jelentősen emelkedett, míg a résztvevők 36,7 százaléka arról számolt be, hogy életszínvonala nem változott. Azon menekültek aránya, akik szerint helyzetük egyértelműen romlott 12,2 százalék volt. Néhányan, akik Lengyelországot nyugati országnak tekintik, pedig azt hangsúlyozták, hogy Lengyelországban olyan termékeket tudnak vásárolni, amelyeket hazájukban nem engedhetnek meg maguknak.
Lengyelország a vészhelyzeti segítségnyújtási mechanizmuson keresztül az Európai Bizottságtól első részletként 144,6 millió eurót kapott, ez a 248 millió eurós, a támogató országoknak nyújtott csomag legnagyobb részlete.
Bár a helyzet meglepően rózsásnak tűnik, azt, hogy az országot azért megterheli a menekültek befogadása és ellátása, jól jelzi, hogy egy kormánydöntés alapján november közepétől a tömegszállásokon történő elhelyezés már nem lesz teljesen ingyenes, az ellátott ukránok a megélhetési költségük 50 százalékát maguk kell, hogy fizessék majd
Pavel Šefernaker belügyminiszter-helyettes és menekültügyi kormánybiztos elmondta, hogy Lengyelország nem tudja viselni a menekültek elhelyezésének összes költségét, ezért a hatóságok kénytelenek bevezetni ezt. Mint mondta, a kormány arra számít, hogy az ukránok képesek lesznek fizetni a szállásért, mivel többségük már dolgozik.
Az a Visit Ukraine ukrán állami honlapról kiderült, hogy ugyanakkor ez a szigorítás sem érint mindenkit: a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a sokgyermekes egyedülálló anyák mentesülnek a fizetés alól.
A németek is újabb hullámot várnak
A német kormány októberben ígéretet tett arra, hogy több támogatást nyújt azoknak a városoknak és településeknek, amelyek az idén az országba érkezett több mint 1,1 millió menekült és migráns elhelyezésével küzdenek – az ország esetében fontos megjegyezni, hogy ebben a számban az Afganisztánból és Szíriából érkezettek is benne vannak. Nancy Faeser belügyminiszter állami és helyi tisztviselőkkel folytatott megbeszélése után azt ígérte, hogy bár a kormány az év elején már kiutalt szövetségi ingatlanokat több tízezer menekült számára, a jelenlegi lakhatási válság enyhítése érdekében azonnal további ingatlanokat biztosít mintegy 4000 menekült számára.
A miniszter ekkor egyébként azt is kijelentette, hogy Németország egyértelműen arra számít, hogy a tél közeledtével nőni fog a menekültek száma – ez pedig további terhet róhat az egyébként is túlterhelt Németországra. Több városban az utóbbi időben sátrak felállításába kezdtek, és kongresszusi központokat alakítottak át ideiglenes szállássá, mivel a hagyományos központok túlzsúfolttá váltak – írja az Euronews.
A helyzet azon országrészekben sem egyszerűbb, ahol elegendő szálláshely legalább akad – a Deutsche Wellének nyilatkozó kelet-német Cottbus város segítői például azzal szembesülnek, hogy bár sikerült megoldani a menekültek elszállásolását, sok minden mást viszont nem, és meglehetősen hiányos az integráció.
A kormányzat az előzetes menekültügyi költségeket megtéríti nekünk, de a működtetési költségeket nem - mondta Stefanie Kaygusuz-Schurmann, Cottbus oktatási és integrációs osztályának vezetője. Elmondása szerint a városnak nincsenek tolmácsai és munkatársai, akik extra segítséget tudnának nyújtani, ezért az önkéntesek nagylelkűségére támaszkodik. Hozzátette, hogy az orvosi rendelőknek nehézséget okoz, hogy lépést tartsanak a szokásos betegforgalommal és a háborús menekültek felvételével.
A városi statisztikák szerint mintegy 1500 Ukrajnából érkezett menekült telepedett le itt, ráadásul egyharmaduk iskoláskorú. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 500 gyermeket és fiatalt kellett gyorsan beilleszteni a helyi iskolarendszerbe, akik különböző iskolai végzettséggel, nyelvtudással és háborús traumákkal rendelkeznek.
Cottbus, mint Németország számos része, már a háború előtt is infrastrukturális problémákkal küzdött. A városvezetés számára a megoldás egy építkezési roham, valamint egy képzési és felvételi kampány. Egyik sem történhet egyik napról a másikra, és mindkettőhöz állami és szövetségi pénzügyi támogatásra van szükség. Egyre gyakrabban panaszkodnak arra, hogy a szövetségi kormány cserbenhagyja őket, és hogy az év elejére ígért támogatás nem valósult meg.
A gazdag Németország mindent megtehet. De a pénz nem egyenletesen van elosztva
- mondta Jan Glossmann, a polgármester szóvivője a DW-nek.
A nyugtalanság terjed
A harmadik legtöbb menekültet befogadó Csehország egyelőre még bírja a tempót, viszont más európai országok már jelezték, hogyha minden így megy tovább, akkor baj lehet.
Egyesült Királyság
A brit kormánynak sürgősen cselekednie kell, hogy megakadályozza az ukrán menekültek körében fenyegető hajléktalansági válságot – figyelmeztettek a brit Kerületi Tanácsok Hálózata vezetői. Több mint 100 ezer ember lett brit családok vendége a Homes for Ukraine program keretében, de sokan a hat hónapos tartózkodásuk végéhez közelednek, és azt találják, hogy nincs hova menniük – írja a The Guardian. Mindeközben pedig a felmérések szerint a tavasszal még nagyon befogadó briteknek csak 10-15 százaléka adna újra szállást egy ukrajnai menekültnek. Az Egyesült Királyság az UNHCR adatai szerint 141 ezer embernek adott ideiglenes védelmet.
Írország
Hasonlóan kaotikus a helyzet Írországban, ahol ugyan a kormány által nemrég vásárolt, a menekültek elszállásolására tervezett 29 ingatlanból csak egyet használnak, mégis folyamatos nehézséget jelent az érkező ukránok elhelyezése – azt az Irish Mirror forrásai szerint egy kormányhivatal is megerősítette, hogy 68 épület és 32 telek „jelenleg feleslegesen és üresen” áll.
Írország gondjai ezzel együtt igazán akkor csúcsosodtak ki, mikor néhány hete több frissen érkezett ukrán a repülőtéren volt kénytelen eltölteni az éjszakát. Azóta pedig az ország ukrajnai nagykövete, Thérèse Healy is arra kérte az ukránokat, hogy ne induljanak el Írország felé, mert nem biztos, hogy találnak számukra megfelelő otthonokat. A diplomata azt is kijelentette, hogy sosem látott még ennyi embert Írországba áramlani – írja az Express. Írország az UNHCR adatai szerint 61 ezer embernek adott ideiglenes védelmet.
Spanyolország, Portugália
A 142 ezer embert befogadó Spanyolország esetében elsősorban nem a lakhatással vannak gondok. Az ország az első naptól kezdve egészségügyi és foglalkoztatási szolgáltatásokat biztosít az ukrán menekültek számára, mindezek ellenére azonban nehezen találnak tisztességesen fizetett munkát, különösen a képzettségüknek megfelelőt. Azok, akik munkát találnak, gyakran alacsony bérű ágazatokba kényszerülnek, például a turizmusba, a mezőgazdaságba és az építőiparba. Spanyolországban a hivatalos adatok szerint a 90 000 munkaképes korú ukránnak mindössze 13 százaléka rendelkezik munkahellyel – írja az ABC News.
Hasonló a helyzet Portugáliában is, a több mint 52 ezer főt befogadó országban egy elég döcögősen, de működő program segíti a menekülteket a lakáskeresésben, és biztosítja a lakhatási támogatást is. Úgy mint Spanyolországban, így itt is elsősorban a munkakeresés okoz nehézségeket: az ország munkaügyi központja 5523 ukrán menekültről tud.
Kihívásokkal teli időszak előtt Európa
Az összességében mindenképpen biztató, hogy egyelőre még vannak olyan sok menekültet befogadó európai országok, mint Lengyelország, Románia vagy Csehország, ahol nem érzékelik úgy, hogy baj lenne. Ugyanakkor az, hogy több olyan ország, amely ukránok tíz- és százezreinek ad otthont, már szembesült kihívásokkal jól mutatja, hogyha a hideg téllel megint megindul egy menekülthullám, Európa egészen új kihívásokkal fog szembesülni.
Kedden beszédet mond az amerikai Kongresszusban. 
