Ráadásul a CETA megállapodást az uniós tagállamok többsége pozitívan értékeli - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára.
Szabó László szerint az ötéves tárgyalási folyamat eredményeként megszülető egyezmény életbe lépését akár egyetlen uniós tagállam is megakadályozhatja. Ugyanakkor a CETA támogatottsága sokkal nagyobb, mint az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményé (TTIP).
Az államtitkár a CETA aláírásáról szóló határozati javaslatról szólva kiemelte: aláírása és ideiglenes alkalmazása - amiről az október 18-i általános ügyek tanácsának ülésén dönthetnek - nem jelent végleges megállapodást, mert az egyezmény csak a nemzetállami ratifikációkat követően lép véglegesen életbe, ami még éveket vehet igénybe.
A továbblépéshez a magyar parlamentnek jóvá kellene hagynia a megállapodást a jelenlegi formájában, mert a végső jóváhagyás előtt még lesz idő betűről-betűre áttárgyalni. A CETA-t a felek október 27-én az EU-Kanada csúcstalálkozón tervezik aláírni.
Ezzel tényleg mindenki jól jár
Ha nem írjuk alá, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg. Tájékoztatása szerint Kanada nyitott volt minden tagállami felvetésre a szeptember 23-i külügyi tanácsülésen, ahol 4 ország vetett fel fenntartásokat a megállapodással kapcsolatban, Magyarország mellett Ausztria, Belgium és Szlovénia.
A magyar felvetés arra vonatkozott, hogy amíg a magyar parlament nem hatalmazza fel a tárgyaló feleket a támogatásra, addig nem teszik le a voksukat a CETA mellett.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
