70 éve
A britek uralta egységes Indiát sok nép, de két nagy vallás, a hindu és az iszlám együttélése jellemezte. A gyarmati felszabaduláskor a két csoport egymásnak esett, véres háborút vívtak, majd bizonytalan határokkal létrejött két állam: India és Pakisztán. Pakisztán két része egymástól több mint ezer kilométerre volt, így ők is szétváltak, egyikük a mai Pakisztán lett, a másik Banglades.
Pakisztán és India közt azonban nem lett tartós béke, a két ország lassan 70 éve vitázik Kasmír tartományon. Háromszor háborút is vívtak, de aztán hogy, hogy nem, mindkét ország atomhatalom lett, egyenként több mint 100 robbanófejjel. Most már nem lehet ész nélkül egymásnak esni, hisz akkor a teljes pusztulás réme vetődik fel. Mindazonáltal Pakisztán frusztráltabb, mert India területe, lakossága és gazdasági ereje a sokszorosa Pakisztánénak. Ráadásul nem kevés muszlim maradt India területén, ami fokozza a feszültséget.
Új gondok
Most a helyzet azért kezdett éleződni, mert India múlt héten bejelentette, hogy 200 ezer hindut vissza akar telepíteni a Kasmír-völgybe, akiket még 1989-90-ben a Pakisztán által támogatott helyi iszlamisták üldöztek el. A visszatelepítés fontos prioritás a jelenlegi hindu-nacionalista indiai kormány számára.
Ezek után, valószínűleg nem véletlenül időzítve, Pakisztán szabadon engedte a 2008-as Mumbai terrorcselekmények egyik szervezőjét. A támadásoknak akkor 166 áldozata volt. A terrorista elítélését az ISI pakisztáni titkosügynökség akadályozta, elengedését pedig Pakisztán figyelmeztetésnek szánhatta, miután az ISI jó kapcsolatokat ápol különböző terrorszervezetekkel, melyek felfordulás okozhatnak India muszlimok lakta területein.
A mostani válság kifejezetten Kasmír körül forog. A pakisztániak megijedtek, hogy India a visszatelepítéssel megnöveli a befolyását a térségben, ezért ők a terrorszervezetek támogatásával válaszolnak. A 2001-ben az indiai parlament elleni támadásnál is kiderült, hogy az ISI támogatta a terroristákat. Pakisztán úgy gondolja, hogy Indiával szembeni kisebbségi komplexusát azzal kompenzálhatja, ha jelzi: a terrorszervezetek támogatásával nagy veszélyt jelenthet Indiára nézve atomháború nélkül is.
Nem kicsi a tét
Persze Pakisztánban sem mindenki egyformán keményvonalas: a hadsereg nagyon India ellenes, a miniszterelnök viszont sokkal megfontoltabb. Utóbbinak azonban kevés szövetségese van, így a hadseregnek nagy a befolyása. Ezáltal pedig, miután mindkét országban a nacionalista erők dominálnak, megint megnőtt a háború veszélye.
Előfordult már, hogy a két országot nemzetközi közvetítőknek kellett lebeszélni az összecsapásról. Sokkal keményebb dolog két atomhatalom vitája pár megyén, mint Kelet-Ukrajna, ahol az atomfegyverrel rendelkező félnek elég volt csak utalásokat tennie, hogy adott esetben akár használná is eszközeit, ténylegesen máris eldőlt a vitatott terület sorsa. Kasmír esetében sokkal nagyobb a tét.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
