Amikor leszállunk a stockholmi repülőtéren, Arlandán, a falakon a leghíresebb svédek fotói néznek velünk szembe – köztük a királyi családé, az ABBA együttesé és persze a tudós-feltaláló, Alfred Nobelé. December elején – "békeidőben", az nem a járvány idején – mindig erős turista vonzereje szokott lenni a világszerte közvetített díjátadó eseménynek, belföldi és külföldi látogatók tízezrei zarándokolnak ilyenkor Stockholmba, járják a várost és vásárolják a rengeteg szuvenírt.
A járvány miatt azonban – a tavalyihoz hasonlóan – az idén sem rendezik meg a bankettet. A világ legmagasabb presztízsű elismerését minden érintett országban a svéd nagykövetségeken adják át, december 10-én. (Ezen a napon halt meg Nobel és ez egyben a fény, a Lucia ünnepe, amikor a svéd lányok – és a fiúk is – fehér ruhát öltenek, és gyertyával a kezükben, vagy a fejükön, próbálnak világosságot csempészni a hosszú svéd télbe.)
Maga a Nobel-hét december 6. és 12. között részben digitálisan, részben a helyszíni rendezvények formájában meg lesz tartva. A Nobel Prize Museum az idén is megszervezi a nagyon népszerű fényshowt, Stockholm több pontján. Az idei tervező művészek között van a magyar származású Lara Szabo Greisman is. A Nobel Week Lights keretében 16 fényinstalláció – számosat közülük közvetlenül a korábbi Nobel-díjak ihletett – látható majd, középületeken. A hagyományos koncertet is megtartják, december 8-án.
A Nobel Prize Museumban egész héten különböző események zajlanak, például a múzeum kedvelt éttermében be lehet fizetni Nobel-ebédre vagy Nobel-vacsorára. Az óváros, a Gamla Stan patinás épületében több állandó és időszaki kiállítás is foglalkozik a feltaláló különleges életútjával. December 10-én a Városháza kék termében ünnepséget tartanak, amelyre 300 hírességet hívtak meg, és amelyen a király, a királynő, Victoria, a trónörökös, és a férje, Daniel is részt vesz. A világhírű svéd színésznő, Lena Olin (a szintén Oscar-díjas Lasse Hallström rendező felesége) konferálja majd az estet. Több híres énekes fellép, és természetesen a tévé is közvetíti, majd Skandinávia-szerte.
Azt, hogy a nagy bankett – amelyen több mint 1300-an szoktak részt venni – elmarad, a ruhatervezők mellett leginkább a svéd séfek bánják. Egy ilyen vacsora menüjét már akkor elkezdik tervezni, amikor az előző évi vendégek leteszik a desszertvillát. Ezen a napon Svédország legjobb szakácsai teamben dolgoznak. De csak azután, hogy a próbaevés lezajlott: a Nobel-díj bizottság tagjai előbb ugyanis megkóstolják a javasolt elő- és főételeket, valamint a desszertet. A bizottság tagjainak és a séfeknek, de még a konyhalányoknak is szigorú titoktartást kell fogadni, mert a menü a feltálalásig titkos, még a királynak sem árulják el.
Ami a menüt illeti, számos előírásnak kell minden évben megfelelni: a legfontosabb, hogy svéd alapanyagokból készüljön és kövesse a kulináris világtrendet. Legyen érdekes, vegye figyelembe, hogy a díjazott vegetáriánus-e, vagy éppen laktózmentes diétát követ.
Nagyon szigorú az ültetési és a terítési protokoll, külön e célra tervezett-gyártott porcelánszervizzel terítenek, amelyek másolatai megvásárolhatók a múzeum shopjában.
Alfred Nobel életét számos rejtély és félreértés övezi. Zseni volt és világpolgár, aki úgy utazgatott a világon, mintha a XXI. században élne. Az 1833-ban született Nobel (eredetileg Nobelius) édesapja mérnök volt, a családban mindenki tanult embernek számított. Később átköltöztek Szentpétervárra, amely akkortájt csillogó, nagyvilági metropolisként várta az ifjú tehetségeket.
A három Nobel-fiú a nagyváros atmoszférájában is nagyszerűen érezte magát, bár az az egyszerű, tipikus orosz faház, ahol eleinte éltek, még nem engedte sejtetni, hogy ifjú lakója milyen híres és gazdag lesz. A fiúkat kiváló professzorok tanították, oroszul, franciául, angolul és németül beszéltek a svéd mellett.
Alfred különösen fogékony volt a kémiai tanulmányok iránt, köszönhetően tanárainak, köztük Nyikolaj Zinyinnek, aki az akkori világ leghíresebb kémikusaival állandó levelezésben állt. Nobel kalandos életének, sikertelen szerelmi kalandjainak, magányosságának, 355 bejegyzett találmányának, a világ 20 országában alapított több mint 90 (!) gyárának, Európa különböző nagyvárosaiban berendezett lakásainak és laboratóriumainak számos tárgyi emlékét megtekinthetjük a Stockholm belvárosában lévő múzeumban. Főleg San Remo-t szerette – innen szokták szállítani a virágokat a december 10-i ünnepségre – mert nem bírta a hideg éghajlatot.
Félreértés azt gondolni, lelkiismeretfurdalásból vagy bűntudatból alapította testamentumában a feltaláló a díjat, hiszen leghíresebb találmányát, a dinamitot a bányarobbantásoktól kezdve számos más, építészeti és ipari helyszínen használták. Ő sem elsősorban katonai célokra szánta, arról nem is beszélve, hogy a többi bejegyzett szabadalma közül számosnak ma is élvezhetjük az utólagos, közvetett hasznát.
Öt újságírót is megöltek. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
